Illegalitásba kényszerített nyugdíjasok

A szocialista kabinet újabb intézkedéséről derült ki, hogy teljességgel haszontalan. A szóban forgó passzusok a kívánt hatás ellenkezőjét váltották ki: az állami bevételek növelése helyett illegalitásba kényszerítették a nyugdíj mellett munkát vállalók egy részét.

Jakubász Tamás
2010. 02. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezúttal a nyugdíjasok munkavállalását korlátozó szabály bizonyította be, hogy az ötletszerű intézkedések több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak. Két évvel ezelőtt léptek életbe azok a passzusok, amelyek kimondták: ha valakinek a nyugdíj mellett szerzett jövedelme eléri az aktuális minimálbér tizenkétszeresét, akkor az adott személy időskorú járandóságának folyósítását felfüggesztik. Vagyis, ha a nyugdíjas munkával szerzett éves jövedelme például augusztusra éri el a keretösszeget, akkor szeptembertől – az év végéig – már nem utalják neki a nyugdíját. A paragrafusokat a Gyurcsány-kormány idején fogadták el, méghozzá azzal a magyarázattal, hogy „a nyugdíj és a munkabér együttes folyósítására lehetőleg ne kerüljön sor”. Ám az adatok és az elmúlt időszak fejleményei azt mutatják: a szocialista inspirációra elfogadott szabály nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) lapunkkal közölte: a szóban forgó passzus miatt 2008-ban 175, míg tavaly körülbelül 660 nyugdíjjárulékot és adót is fizető dolgozó időskorú esett el egy- vagy többhavi nyugdíjától. Arra a kérdésre, hogy a felfüggesztések nyomán mennyi pénz maradt az államkasszában, az ONYF nem tudott választ adni. Ám az biztosnak látszik, hogy korántsem lehet szó jelentős összegről, miként az is: a következmények súlyosak.
– A nyugdíj időleges elvesztésétől félve számos dolgozó időskorú a szürkegazdaságba menekült – vélekedett felvetésünkre Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke példaként a volt rendőröket hozta fel. Közülük többen a negyvenes éveikben nyugdíjba mentek, majd magán őrző-védő cégeknél helyezkedtek el. Az elmúlt két évben – a felfüggesztés réme miatt – egyesek úgy döntöttek: tényleges fizetésüknek csak egy részét vallják be, ügyelve arra, hogy az évben összesen kapott legális jövedelmük még véletlenül se érje el a minimálbér tizenkétszeresét – s így mind a tizenkét hónapban kapjanak nyugdíjat. A bérük ezen felüli részét pedig feketén, zsebbe kapták. – Ezt a módszert más területeken is alkalmazhatták – zárta gondolatait Ruszin Zsolt. Sokan tehát kijátszhatták az intézkedést, így az ahelyett hogy duzzasztotta volna, inkább apasztotta az állami bevételeket.
Idővel a kormánypárti politikusoknak is feltűnt, hogy a korlátozó szabály az illegális szférát erősítheti. Tavaly nyáron a szocialista Kökény Mihály egy párttársával törvénymódosítás formájában azt kezdeményezte, hogy a keresetmaximumot előíró paragrafust törölje el az Országgyűlés. Indítványát a két MSZP-s képviselő azzal magyarázta: a szóban forgó paragrafus gyakorta eredményezte a jogszabályok megkerülését, illetve a fekete- és a szürkegazdaság felé tereli a munkavégzést. Ám a szocialista frakció közbeszólt. Újabb módosító indítvány érkezett, amely – miként az MSZP-ben fogalmaztak – kompromisszumos megoldást tartalmazott: a keresetkorlát nem szűnt meg, de az összegét felemelték.
A jelenlegi szabályokról az ONYF adott tájékoztatást. A paszszusra a nyugdíjkorhatárt be nem töltött időskorúaknak kell figyelniük. Pontosabban az előre hozott, a csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes vagy a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat, a szolgálati nyugdíjat, illetve a művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját kapóknak, valamint a parlamenti és az önkormányzati képviselőknek. Attól a hónaptól, amelyikben az érintettek munkával szerzett ez évi összes jövedelme eléri a minimálbér tizennyolcszorosát – 1,3 millió forintot –, a nyugdíjuk folyósítását felfüggesztik. Vagyis 2010 hátralévő hónapjaiban nem kapnak az államtól időskori juttatást. A határ átlépését a dolgozó nyugdíjasnak kell bejelentenie. Néhány részletet mindenképpen szükséges megemlíteni. Egyrészt a felfüggesztés csak erre az évre vonatkozik, vagyis jövő januártól ismét utalják a forintokat. Másrészt aki már betöltötte az irányadó nyugdíjkorhatárt, illetve fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainál a rájuk vonatkozó felső korhatárt, azoknak nem kell tartaniuk a felfüggesztéstől. S azoknak sem, akiknek 2007. december 31. előtt az imént felsorolt nyugellátások valamelyikét már folyósították.

235 ezren. Két év alatt majdnem negyedmillió dolgozó nyugdíjas kérte az úgynevezett félszázalékos külön, egyszeri nyugdíjnövelést. Erre azok az időskorúak jogosultak, akik 2007 eleje óta minimum 365 napot munkában töltöttek. Az előírt idő több részletben is összegyűjthető. A külön növelés nem automatikus, azt kérelmezni kell a lakóhely szerinti regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól. A fél százalék azért jár, mert a Gyurcsány-kormány 2007-ben nyugdíjjárulék megfizetésére kötelezte a bérük után adót is fizető dolgozó időseket. Ennek mértéke a munkabér 9,5 százaléka.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.