Szemtől szemben. A szervezők január 31-én 14 órára várják az érdeklődőket a Németh László Gimnáziumba (Budapest XIII., Nővér utca 15–17.), ahol lehetőség nyílik minden falu tanárával személyesen, „szülőiértekezlet-szerűen” elbeszélgetni, megismerkedni. A találkozón lehetőség lesz levelek, csomagok átadására, amelyeket a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége továbbít Moldvába. A rendezvény szervezői nemcsak a keresztszülőket várják, hanem mindenkit, akit érdekel a moldvai csángó oktatási program. (MN)
Több éve működik sikeresen a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ) által kezdeményezett, a kelet-romániai Moldvában élő csángó gyerekek anyanyelvű oktatását finanszírozó úgynevezett keresztszülőprogram. Ennek keretében bárki – magánszemély, civil szervezet, önkormányzat – felvállalhatja egy-egy csángó iskolás jelképes keresztszülőségét. (Kevesen tudják, hogy a Csángóföldön ma is az számít a legudvariasabb megszólításnak, ha keresztanyának vagy keresztapának nevezik egymást az emberek, függetlenül attól, van-e köztük bármiféle rokoni kapcsolat). A keresztszülőség vállalásával, évi 40 ezer forint befizetésével a jelképes keresztszülő biztosítja egy általános iskolás korú gyermek számára az anyanyelvi oktatást, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége ebből az összegből fedezi ugyanis a tanári fizetéseket, az oktatási helyszín fenntartását (tanszerek, taneszközök, tűzifa beszerzését stb.).
Az MCSMSZ 2000-ben indította be magyar anyanyelvi oktatási programját, amely jelenleg huszonegy Kárpátokon túli településen működik állami iskolákban, illetve iskolán kívüli foglalkozások keretében. A 2007-ben alapított Keresztszülők a Moldvai Csángó Magyarokért Egyesület révén a keresztszülős kapcsolat már messze túlmutat az adományokon, számos keresztszülő ugyanis a gyermekkel történő személyes kapcsolattartás (levelezés) során betekinthet a csángó közösség életébe, nyomon követheti fogadott keresztgyermeke fejlődését. E program keretében csaknem ezer, többnyire magyarországi „keresztszülő” ismerkedett meg moldvai pártfogoltjával levélben, személyesen vagy más módon, elősegítve az MCSMSZ munkáját anyagilag és a gyerekek biztatásával, a szülők bátorításával is. A minden évben növekvő támogatásnak köszönhetően mára egy átfogó oktatási rendszer épült ki, amely rendelkezik szakemberekkel és olyan szervezési kerettel, amely képes a magyarul tanulni vágyó Bákó megyei gyerekeket integrálni az óvodától az egyetemig.
Az MCSMSZ a jövőben annak ellenére szeretné elérni az iskolai magyarórák számának növelését, hogy a Bákó megyei tanfelügyelőség menetrendszerűen próbálja meg csökkenteni az órák és a tanárok számát. Fontosnak tartják az iskolán kívüli tevékenység bővítését földrajzilag és a már meglévő oktatási helyszíneken. Van még legalább 30-35 olyan falu, ahol a gyerekek értik vagy beszélik a magyar nyelv eme regionális változatát, de még nem folyik szervezett oktatás. Ezekben a falvakban minden év késés nagy veszteséget jelent, hiszen a tapasztalatok alapján a nyelvi asszimiláció, ha nem is fordult meg, de legalábbis stagnálni látszik azokon a településeken, ahol jelen van az oktatási program. Állandó feladat a továbbtanuló gyerekek ösztöndíjazása, kollégiumi és étkeztetési költségeiknek fedezése.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!