Megtanultak különbséget tenni a befektetők a közép-európai térség egyes országai között, komoly érdeklődés mutatkozik például a cseh és lengyel gazdaságok iránt – mutat rá hét végi számában a Financial Times. A tekintélyes gazdasági napilap szerint az utóbbi időben Magyarország és Románia iránt is növekedett a piaci bizalom, ám itt továbbra is jelentősek maradtak a politikai és költségvetési kockázatok. A Portfolio.hu gazdasági portál által idézett cikkben Lars Christensen, a Danske Bank közgazdásza úgy fogalmaz, hogy e két országnál áll fent leginkább a Nyugat-Európából érkező „fertőzés” veszélye. A Financial Timesnak nyilatkozó Dominik Radziwill lengyel pénzügyminiszter-helyettes arra hívja fel a figyelmet, hogy Lengyelország a régióban biztos menedéknek számít, s a külföldi befektetők erőteljesen érdeklődnek a lengyel államadósság finanszírozása iránt.
Hazánk költségvetési kockázatait növeli, hogy idén jóval kevesebb osztalékbefizetés várható az állami cégektől, részben azért, mert a keletkezett nyereségük egy részét – előlegként – már tavaly kénytelenek voltak befizetni az államkasszába. Az idő előtti elvonás 23 milliárd forinttal javította a tavalyi egyenleget az idei év terhére, miután a Magyar Villamos Művek 20, a Magyar Posta pedig 3 milliárd forinttal segítette ki tavaly év végén a büdzsét. A Népszabadság szombati összeállítása szerint az állami vállalatok hozzájárulása az idei költségvetéshez nem csak az osztalékelőlegek miatt lesz kevesebb. Kisebb befizetés várható azért is, mert a nemzeti vagyonkezelőhöz tartozó állami cégek nyeresége tavaly 14 milliárd forinttal csökkent, ezért az idei osztalékterv mindössze 30,6 milliárd forint – szemben a tavaly teljesített több mint 80 milliárd forinttal.
Az osztalékok idő előtti elvonása a Költségvetési Tanácsnak is szemet szúrt. A testület szerint míg a nyereséget termelő állami vállalatok befizetéseikkel javították a büdzsé tavalyi egyenlegét, addig a veszteséges cégek eredménye már nem szerepelt a kiadások között. Azért, hogy az egyoldalú elszámolás kiskapuját a jövőben ne lehessen alkalmazni, a tanács múlt hónapban törvénymódosítást javasolt. A veszteséges állami vállalatokkal kapcsolatban Kopits György, a testület elnöke arra figyelmeztetett, hogy az adósságok elszámolása ugyan politikai döntés, ám a társaságok gazdálkodásának eredményét valamennyi adófizetőnek joga van megismerni. Ahogyan arról lapunk múlt héten beszámolt, a MÁV-csoporthoz tartozó cégek adóssága tavaly év végén 274,5 milliárd forintra rúgott, 125 milliárd forinttal többre, mint 2006 elején. Az önkormányzati tulajdonú BKV adóssága 90 milliárd forintra emelkedett, míg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő portfoliójába tartozó cégek teljes, a beszállítói tartozásokat is tartalmazó kötelezettségállománya 867,8 milliárd forintot tett ki.
origo.hu
Mráz Ágoston Sámuel szerint a Harcosok Klubja fordulópont a Fidesz történetében
