Nem ereszti a frankhitel az adósokat

Beleragadtak a svájcifrank-alapú hiteleikbe azok az ügyfelek, akik még a válság előtt, erős forintnál vették fel a kölcsönüket. Sokuk tartozása már meghaladja a jelzálogként felkínált ingatlan értékét is, ezért ők hiába kopogtatnak kedvezőbb kölcsönért a hitelintézetek kapuin. Az utóbbi hónapokban visszanyerték a becsületüket a forinthitelek.

Nem tudják kiváltani a svájci-frank-alapú hiteleiket azok az adósok, akik alacsony önerővel vásároltak ingatlant a válság előtt – közölte lapunkkal Fitos Szilárd, a C&I hiteltanácsadó ügyvezetője. A szakember szerint sokan fordulnak a bankokhoz és a hitelközvetítőkhöz azzal a kéréssel, hogy segítsenek nekik kiváltani a frankhitelüket, hogy kevesebb törlesztőrészletet kelljen fizetniük, s elkerüljék az árfolyamkockázatokat, de jelenleg ez szinte lehetetlen. Manapság még túl magasak a kamatok, ezért hiába felel meg az ügyfél a hitelintézetek elvárásainak, csak a korábban felvett kölcsönnél drágábban juthat hitelhez. Ráadásul az adósok jelentős részének esélye sincs a bankoknál. Fitos Szilárd példaként a 10-15 százalékos önerővel, 140-150 forintos svájcifrank-árfolyamnál felvett hiteleket említette, ezek esetében az adósság a forint gyengülése miatt akkorára duzzadt, hogy meghaladja a fedezetként felajánlott ingatlan értékét is. Márpedig a jelzálogként szolgáló ingatlan értékének 120 százalékát egyetlen pénzintézet sem fogja finanszírozni. Amennyiben valamely hitelintézet mégis hajlandó szóba állni a frankhiteles ügyféllel, akkor az adósnak általában azzal kell szembesülnie, hogy az alacsony önerő miatt olyan magas kamattal juthat csak kölcsönhöz, hogy nem éri meg kiváltania a régebbi hitelét.
Fitos Szilárd szerint a svájci- frank-alapú hiteleiket kiváltani szándékozók dolgát az is megnehezíti, hogy a bankok, mielőtt eldöntik, hogy adnak-e hitelt vagy sem, alaposan megvizsgálják a leendő adósuk hitelmúltját is. Márpedig azok a frankhitelesek, akik a megugrott törlesztőrészletek idején késve fizettek, nem büszkélkedhetnek hibátlan kölcsöntörténettel.
A lapunknak nyilatkozó bankok többsége nem tud mit kezdeni a kevés önerővel rendelkező frankhitelesekkel, ezért inkább valamelyik törlesztőrészlet-csökkentő programja felé kalauzolja azokat az ügyfeleket, akik ki szeretnék váltani a frankhitelüket. Az OTP Bank például forintban fix törlesztésű euróalapú hitelt ajánl a fent említett hitelek kiváltására. A Budapest Bank által kínált adósságrendező hitel lényege pedig az, hogy az ügyfél összevonhatja a már meglévő kölcsöneit, s egyetlen hitellé alakíthatja át úgy, hogy közben akár a havi terhei is csökkenhetnek. Az MKB Bank sem rendelkezik kimondottan a korábban felvett svájcifrank-alapú hitelek kiváltását célzó konstrukcióval. Azok az ügyfelek, akik frankkölcsönük megtartása mellett átmenetileg szeretnének mentesülni az árfolyamkockázattól, kezdeményezhetik a deviza- törlesztőrészletük forintra történő átszámításához használt árfolyam fixálását egy meghatározott időszakra. Ugyanakkor az ajánlatok kapcsán fontos megjegyezni, hogy ezek csak bizonyos kritériumoknak megfelelő ügyfelekre vonatkoznak.
A frankkölcsönök válság miatti visszaszorulása egyébként alaposan átalakította a piacot. A tavaly év végén felvett lakáshiteleknek már közel egyharmada forintalapú volt – tudta meg a Világgazdaság. A jegybank adatai szerint decemberben 19 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel a lakosság, ennek 27,1 százaléka volt forintalapú. Ez messze meghaladja a korábban mért arányokat. A gazdasági lap szerint a forinthitelek népszerűsége egyrészt azért növekszik, mert a kamatuk folyamatosan csökken, másrészt pedig azért, mert az ügyfelek hajlandók kicsivel többet fizetni, csak hogy elkerüljék az árfolyamkockázatot. A forinthitelek átlagos kamata 2009 januárjában még 12 százalék körül mozgott, míg decemberre 9,7 százalékra csökkent.