Nem takarékoskodik az állam

Bár az Európai Unió országai rendre a szabad felhasználású szoftverekre és a nyílt forráskódú szabványra igyekeznek áttérni az államigazgatásban eurómilliókat spórolva ezzel, hazánkban egyelőre nincs érdemi törekvés a kizárólag a méregdrága Microsoft-termékek kínálta irodai alkalmazások és az ahhoz tartozó formátumok lecserélésére. Egy 2008-as tanulmány szerint a jelenlegi rendszer nem kevesebbel fenyeget, mint hogy az állam saját intézményeit multinacionális érdekeknek szolgáltatja ki.

Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, bemutatókészítés – a leggyakrabban használatos irodai alkalmazásokhoz szükséges, megbízhatóan működő számítógépes programok ma már az élet számos területén nélkülözhetetlenek. Ebben természetszerűen élen járnak az államigazgatási szervek, ahol sok ezer alkalmazott dolgozik a Microsofttól adóforintokon megvásárolt, méregdrága szoftverekkel. Mindeközben az Európai Unió mind több országában igyekeznek megfelelni annak a közösségi ajánlásnak, amely szabad felhasználású programok és nyílt dokumentumformátum (ODF) alkalmazását javasolja, az utóbbi megoldások ugyanis óriási költségmegtakarítást jelentenek. Ez a formátum a szoftvergyártóktól független, így használata nem követeli meg egy bizonyos gyártó – esetünkben a Microsoft – programjainak használatát. (Az ODF az OASIS – Organization for the Advancement of Structured Information Standards – védnöksége alatt, számos vállalkozás, cég és érdekképviselet közreműködésével jött létre az irodai szoftverpiaci verseny visszaállítását célozva.) Az ajánlásnak megfelelően Dánia és Norvégia néhány hete jelentette be, hogy szakítanak a Microsoft szabványformátumaival és szoftvereivel, korábban pedig Hollandia, Spanyolország, Finnország és Németország is jelezte, hogy olcsóbb eszközöket kíván használni.
A jelenlegi, igen költséges struktúra mellett hazánkban is kevés gyakorlati érv szól, ezek azonban – gazdasági válság és megszorítások ide vagy oda – mind ez idáig nyomósabbnak bizonyultak, mint a takarékossági szempontok. Hogy a Microsoftot nem akaródzik kiebrudalni az állam partnereinek listájáról, a nyilvánosság elé tárt magyarázatok szerint egyrészt technológiai jellegű kérdés: a társaság által kínált irodai alkalmazások formátumszabványa – a közismert nevén doc kiterjesztés – használatos az állami hivatalokban. Ezenkívül hazánkban a szakirányú oktatás minden szintjén kizárólag a Microsoft-termékek alkalmazására készítik fel a hazai számítógép-használókat. Mint azt a minisztériumok működéséhez szükséges eszközök ellátásáért felelős Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnál (KSZF) lapunk megkeresésére elismerték, túlnyomó többségben Microsoft által kínált irodai programokat – Microsoft Office 2003-at vagy 2007-et – használnak az államigazgatásban, ám hogy ez évente mekkora kiadást jelent, nem tudták megmondani. – A szabad és/vagy nyílt forráskódú szoftver nem jelenti az ingyenességet, különösen igaz ez nagyvállalati környezetben való használatánál. Lehet költsége a beszerzésnek, a bevezetésnek, s mindenképpen költséggel jár a szoftver használatára vonatkozó oktatás és a folyamatos üzemeltetés, támogatás is – közölte írásos válaszában a KSZF, kiemelve: folyamatosan vizsgálják, hogy a jelenleg használatos programok miként volnának kiválthatók szabadszoftverekkel – mint látható, nem sok eredménnyel.
Az érvek horderejét azonban mérsékli a számos nemzetközi ellenpélda mellett egy 2008-ban, a Miniszterelnöki Hivatal Infokom-munikációs Államtitkársága (EKK) részére a Magyarországi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség által készített szakmai tanulmány is, amely hangsúlyozza: a nyílt forrású szoftverek és platformfüggetlen megoldások – példának okáért az OpenOffice.org által kínált, a lakosság számára ingyenesen hozzáférhető alkalmazások – használata és társadalmi terjesztése akár törvényi szintű ösztönzéssel nemzeti érdek, a mostani gyakorlat ugyanis egyet jelent azzal, hogy ezen a téren (is) cégóriásoknak van hazánk kiszolgáltatva. – A jelenlegi helyzet azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az állam a polgárait és saját intézményeit egy válságos gazdasági helyzetben multinacionális érdekeknek szolgáltatja ki. Nem másodlagos érv az sem, hogy az ODF-szabványra való áttérés akár középtávon, három-négy esztendő alatt is ötvenszázalékos, százmilliárd forintos megtakarítást eredményezne – áll a tanulmányban, amely hangsúlyozza: ez gátat szabna a szoftverbeszerzés körüli esetleges korrupciónak is.
Hogy belátható időn belül lesz-e e téren bármilyen költségmegtakarítást célzó lépés, egyelőre kérdéses, lapzártáig ugyanis nem tudtuk elérni a Fidesz szakpolitikusát, a párt informatikai és telekommunikációs munkacsoportját vezető Nyitrai Zsoltot.