Spekulánsok egyházi mezben

Egy címen egyszerre öt bejegyzett vallási közösség, amelynek a hivatalos listán feltüntetett képviselője lakcímén más lakik. Íme egy példa a vallási-világnézeti közösségek nyilvántartásának és állami kezelésének hazai káoszára. Az egyházakról szóló törvénnyel és a bejegyzési lehetőséggel manapság olyan csoportok élnek vissza elsősorban, akik tisztában vannak az egyházi státus gazdasági előnyeivel.

Már legalább 206 bejegyzett egyház működik Magyarországon. Csak tavaly – amint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a napokban számot adott róla – huszonegyet jegyeztek be a megyei bíróságokon, illetve a Fővárosi Bíróságon. Az egyház szót legtöbbjük esetében idézőjelbe kellene tenni, hiszen az egyházat – eklézsiát – Jézus Krisztus alapította, tehát a Krisztus-hívők a tagjai. A bejegyzett szervezetek között azonban szép számmal vannak más valláshoz tartozó közösségek, valamint szekták, illetve közönséges üzleti spekulánsok is, akiknek álegyházában semmiféle vallási tevékenység nem folyik, hacsaknem a „mammon isten”, azaz a pénz tisztelete. Jellemző a vallási közösségek hazai kavalkádjára, hogy a Szalay András vezette Apológia Kutatóközpont több mint 320 ilyen szervezetet tart számon, olyanokat is, amelyek nem jegyezték be magukat, és adóhatóság által használt technikai számuk sincsen.
Ami a bejegyzett több mint kétszáz vallási közösséget illeti: főleg azért növekszik évről évre az összlétszámuk, mert akik Németh Miklós kormánya idején a lelkiismereti, vallásszabadságról és az egyházakról szóló 1990/IV. törvényt elkészítették, abban számos aknát helyeztek el. Hiszen előre kiszámítható volt, hogy az egyházelnyomó kommunista rezsimet követően a feltétlenül rehabilitálandó hagyományos egyházak felé fordul majd a közfigyelem. Ezt a nómenklatúra és a velük összejátszó ultraliberálisok nem nézhették jó szemmel. A tradicionális egyházak várható új reneszánszát a vallási mozgalmak élesztésével akarták semlegesíteni.
Az egyik leghírhedtebb, máig romboló hatású törvényi akna a következő: Magyarországon egy mindössze száz névből álló lista elegendő a bírósági bejegyzéshez – bár szerte Európában átlag háromezer közösségalapítót követel meg a többi állam. Ráadásul a hazai bíróságoknak egyáltalán nem kell megvizsgálniuk, létezik-e a száz pártoló ember, illetve nem közreműködött akár mind a száz más vallási szervezetek bejegyeztetésében. Ezenkívül az államnak nincs joga vizsgálni, milyen tanok alapján milyen vallási élet folyik – ha egyáltalán folyik – a bejegyzendő szervezetben. Így mind a szekták, mind a fantomszervezetek vígan tenyészhetnek a rendszerben. Részesülhetnek gazdasági előnyökben is. Például egy mégoly alacsony színvonalú ezoterikus vagy akár sátánista kiadványért is adókedvezmény jár.
Igényelhetnek a vallási közösségek bizonyos költségvetési normatívákból, részesülhetnek a személyi jövedelemadó egy százalékainak felajánlásaiból. Ez utóbbit külön törvény „rendezi”. Az egyszázaléktörvényből is hiányzik az ügyeskedők kiszűrése, hiszen minden közösség, amelyet bejegyeztek, nyomban elindulhat az egyházak részére biztosított adóegyszázalék-felajánlások versenyében. Fontos összevetés: az alapítványok, civil szervezetek esetében három év a szóban forgó „próbaidő”. Kecsegtető rendelkezés számukra, hogy az állam minden egyes átirányított személyijövedelemadó-egyszázalék után kiegészítést nyújt minden vallási vagy álvallási közösségnek. Idevág az a balliberális honatyák által közömbösen kezelt indítvány, amelyet Balog Zoltán fideszes képviselő, a parlament emberi jogi, vallásügyi bizottságának elnöke nyújtott be tavaly. Balog azt szeretné, hogy úgy módosítsák az egyszázalék-felajánlási törvényt, hogy kizárólag a legalább két éve jogerősen nyilvántartásba vett közösségek részesülhessenek ebből a kedvezményezési formából. Hiller István MSZP-s kultuszminiszter is csak ígérgette, hogy támogatja Balog Zoltán javaslatát. Az alapítványok, civil szervezetek esetében van ilyen „próbaidő”, méghozzá nem is két, hanem három év.
A káoszt fokozza, hogy a bejegyzett vallási közösségeknek nem kötelességük jelezni az egyházi kapcsolatokért felelős Oktatási és Kulturális Minisztériumnál vagy a bíróságoknál, ha megváltozik a címük, képviselőjük, illetve ha megszűnnek. Az ügyészségek csak névleges felügyeletet gyakorolnak a bejegyzett vallásszervezetek fölött. Ezért reménykeltő, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt már jelezte: kormányra kerülve a Fidesszel törvénymódosításra készülnek az egyházalapítás szabályozása terén. Az egyházakról szóló törvényről azonban tudni kell: csak kétharmados parlamenti többséggel változtathatnak rajta.