Nem változott alapvetően az év első hónapjában a pártokat körülvevő társadalmi klíma. A Fidesz továbbra is stabilan őrzi vezető helyét: a legnagyobb ellenzéki párt az összes megkérdezett körében 33 százalékos támogatottsággal rendelkezik, míg az MSZP 16 százalékos eredményt érne el egy most vasárnapi parlamenti választáson a teljes választónépességen belül. A kisebb pártok közül csak a Jobbik érné el a parlamentbe jutási küszöböt, miután a teljes népességen belül 5 százalékos támogatottsággal rendelkezik. A biztos szavazó pártválasztók körében még inkább megmutatkozik a legnagyobb ellenzéki párt fölénye.
*
E bázison a Fidesz 59 százalékos támogatottsággal rendelkezik az MSZP 23 százalékával szemben. A harmadik legerősebb erő a Jobbik (10 százalék), jóval kisebb támogatottságot tudhat maga mögött az MDF (4), az LMP (2) és az SZDSZ (1). A válaszadók szinte egyhangúlag a Fidesz győzelmét valószínűsítik: a válaszolók 77 százaléka várja ezt. Az MSZP sikerességében 3 százalék bízik.
Bokros Mesterházyt szorongatja
A megkérdezettek legnagyobb arányban (34 százalék) Orbán Viktort választanák miniszterelnöknek, míg Mesterházy Attilát 13, Bokros Lajost 12 százalékuk látná szívesen a kormányfői székben. Vona Gábor miniszterelnökségét 4 százalék támogatja. A magukat jobboldalinak vallók 78 százaléka Orbánt látná legszívesebben miniszterelnöknek, míg 7 százaléka Vona mellett teszi le a voksát. Csak 2 százaléknyian vannak azok a jobboldali elkötelezettek, akik Bokrost látnák szívesen kormányfőnek. Mesterházy kormányalakítását egy jobboldali elkötelezettségű válaszadó sem támogatja.
Még az önmagukat centrumhoz közel állónak vallók közül is csak 10 százaléknyian támogatják Mesterházy miniszterelnökségét, úgy tűnik tehát, a baloldali jelölt nem képes integráló személyiségként fellépni a politikai erőtér centrumában sem. Itt is Orbán Viktor vezet (27 százalék), Bokros Lajost 17 százalékuk, Vonát viszont csak 3 százalékuk látná szívesen miniszterelnöknek. A magukat középen állónak vallók közül ugyanakkor a legnagyobb azok aránya, akik nem tudják, ki lenne számukra a legalkalmasabb jelölt (43 százalék).
Az igazi küzdelem a baloldali szavazókért folyik: Bokros Mesterházyt szorongatja. A magukat baloldalinak vallók esetében ugyan a legnagyobb támogatottsággal (42 százalék) Mesterházy bír, de minden ötödik baloldali elkötelezettségű válaszadó Bokrost szeretné kormányfőnek. E válaszadók 28 százaléka nem tudta megnevezni, kit látna legszívesebben a miniszterelnöki székben.
Orbán a legalkalmasabb
A választások kimenetelének kulcskérdése, hogy a miniszterelnök-jelöltek személyének milyen a szavazói megítélése. Az imázsvizsgálat során hat pozitív politikusi tulajdonságot alapul véve teszteltük a jelöltekkel kapcsolatos véleményklímát. Kiderült, hogy Orbán Viktorról minden tekintetben jóval pozitívabb képet festenek a választók, mint riválisairól. A megkérdezettek túlnyomó többsége a Fidesz– KDNP jelöltjét tartja a leginkább erős vezetőnek; olyannak, aki képes hatékonyan megoldani a problémákat, és kormányra kerülve új munkahelyeket tud teremteni. A kérdezettek szerint Orbán törődik leginkább az emberekkel, és ő a legelfogadottabb a külföldi partnerek szemében is.
A kutatás érdekessége, hogy a Jobbik kormányfőjelöltje, Vona Gábor minden tekintetben a legroszszabb értékelést kapta. A radikális, határozott politikai fordulatot hirdető Vonát 5 százalék gondolta erőskezű vezetőnek. Szembeötlő, hogy az országgyűlési bejutásért küzdő MDF jelöltje, Bokros több összevetésben is jobban teljesített, mint Mesterházy. Az MSZP szavazótábora tehát hiába nagyobb, mint az MDF-é, Mesterházy jelölésével a szocialisták még a baloldali szavazók között is hátrányos helyzetbe hozták magukat. Az MSZP törzsszavazói között vannak ugyanis a legtöbben olyanok, akik elégedetlenek saját jelöltjükkel. Az imázsvizsgálat szerint Mesterházy nem jelent alternatívát Orbánnal szemben.
Rosszul mennek a dolgok
Szemben a kormányzat kommunikációjával, a kutatás azt mutatja, hogy a társadalom közérzete továbbra is kifejezetten rossz. Csaknem 70 százalék szerint inkább vagy határozottan rosszul mennek a dolgok az országban, ezzel ellentétes véleményt csak 11 százalék fogalmazott meg. A pesszimista közhangulat szoros összefüggésben áll a gazdasági válsággal.
