Teret nyer a hadsereg Pakisztánban

Pakisztánt terrortámadások sújtják, és rohamosan veszít erejéből a nemrég kivívott demokrácia, miközben egyre nagyobb teret nyer a mozlim atomhatalom hadserege. Mialatt folynak a tárgyalások a mérsékelt tálib vezetőkkel, az Egyesült Államok a pakisztáni katonai vezetéssel karöltve döntő támadásra készül a nemzetközi terroristákat is bújtató Észak-Vazirisztán ellen.

Panasz. Ártatlanságát hangoztatta és kínzásra panaszkodott tegnap az az öt amerikai állampolgár, akit néhány hete terrorizmus gyanújával állítottak bíróság elé Pakisztánban. „Letartóztatásunk óta kínoznak minket az FBI ügynökei és a pakisztáni rendőrök. […] Csapdába akarnak ejteni minket. Ártatlanok vagyunk” – ezt az üzenetet küldte az öt fiatalember azon a papírdarabon, amelyet rabszállító autójukból hajítottak az újságírók felé a kelet-pakisztáni Szargodhában. Az üzenet szerint a hatóságok szándékosan elszigetelik őket a médiától, a családjuktól és a jogi képviselőjüktől. (MTI)

Pakisztán Ázsia stratégiai fontosságú pontján fekszik. Nemcsak India, de a másik ázsiai óriás állam, Kína is szomszédja. A központi irányítástól távoli, törzsi vidék Pakisztán határain belül az afgán ellenállóknak és a nemzetközi terroristáknak is búvóhelyül szolgál.
Iszlámábád a hidegháború óta az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese a térségben. Némileg lehűlt ugyan a viszony a két állam között, amikor Iszlámábád atomfegyverre tett szert, és baráti viszonyt ápolt az afgán tálib rendszerrel is. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után azonban Pervez Musarraf tábornok elkötelezte országát a nemzetközi terror elleni harc mellett, így Pakisztán Amerika stratégiai fontosságú szövetségesévé lépett elő. A nemrégiben elnökké választott Aszif Zardárí demokratikus kormánya is ezt az irányvonalat követte, amikor tavaly, Washingtonnal szövetségben, az ország eddigi legnagyobb és legsikeresebb katonai hadműveletét indította a törzsi vidékeken, először Szvat tartományban, majd Dél-Vazirisztán térségében, hogy megsemmisítse a militánsok uralmát. Washingtonnak szüksége van Iszlámábádra, éppen ezért jelentős összegekkel támogatják az országot. Legutóbb összesen csaknem félmilliárd dolláros újabb segélyt helyeztek kilátásba. Az országban az utóbbi időben mégis egyre növekedett az Amerika-ellenes hangulat. Ezt tovább erősíti, hogy az Egyesült Államok robotrepülőkkel rendszeresen támadásokat indít Észak-Vazirisztán ellen, ahol sejtéseik szerint a helyi tálib vezér, Hakimullah Mehszúd, valamint az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetői bujkálnak. A tálib vezér haláláról nemrég ellentmondásos tudósítások érkeztek, ám a támadások gyakran járnak civil áldozatokkal is.
A szomszédos Afganisztánban az Obama-kormány újabb harmincezer katona bevetését kezdeményezte, ám a helyzet megoldására a Nyugat egy új stratégiával is előállt. A Nyugat-barát afgán kormány közreműködésével tárgyalásokat kezdeményeztek a mérsékelt tálibokkal. Noha számos elemző erősen szkeptikus a tálibok megnyerhetőségével kapcsolatban, Pakisztán szerepe ebben a folyamatban is nélkülözhetetlen lesz. Az ország titkosszolgálata, az ISI a múltban szoros kapcsolatot ápolt az afgán hadurakkal, a nyolcvanas években egyedüli közvetítő szerepet játszott az Egyesült Államok és a szovjetellenes afgán ellenállás között.
Aggodalomra ad okot, hogy a mozlim atomhatalom időközben a belpolitikai válság határára sodródott. Miközben az országot folyamatosan sújtják a terrorista robbantások, Beludzsisztán tartományban pedig zűrzavaros állapotok uralkodnak, Zardárí elnök kormánya alól kezd kicsúszni a talaj. Legutóbb az ország legfelső bírósága törölte azt az amnesztiát, amely Zardárít korábban felmentette korrupciós ügyei alól. Közben a katonaság súlya egyre nő a politikában, és a valódi hatalom a hadsereg és az eddig politikai ügyekben önmérsékletet tanúsító Asfak Kajání tábornok kezébe csúszik. Az állam elnöke már az atomfegyverek ellenőrzési jogát is átadta a katonaságnak. Pakisztán történetének eddig több mint a felében a hadsereg uralta az országot. A jelek arra utalnak, hogy a törvényes kormány megkerülésével Washington is egyre inkább a katonai vezetés felé fordul, miközben minden eddiginél nagyobb hadműveletet terveznek Észak-Vazirisztánban. Egy komoly belpolitikai válság esetén könnyen elképzelhető, hogy a hadsereg ismét átveszi az országban a hatalmat. Az amerikaiak pedig ezt nem feltétlenül fogják ellenezni, mivel céljaik megvalósításához stabil kormányzatra van szükségük.