Törvényt sürgetnek

A felvidéki magyar civil szervezetek egy átfogó, a szlovákiai nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény kidolgozását indítványozták a pozsonyi kormánynál. Eközben a magyar kabinet „figyelemmel kíséri” a nyelvtörvény konkrét alkalmazását.

Bugár szurkol. A szlovák Expres Rádió egyik minapi műsorában a riporter azt a kérdést szegezte Bugár Bélának, hogy kinek szurkolna a Slovan Bratislava és a Ferencváros közötti labdarúgó-mérkőzésen. A Most-Híd párt elnöke azt válaszolta: „nem vagyok szurkoló, de ha egy szlovák csapat fog játszani egy magyar ellen, akkor a szlovákokért szorítok”. (P. I.)

Törvényes garanciát és párbeszédet sürget a szlovák nyelvtörvény kapcsán a Szlovákiai magyarok kerekasztala (SZMK). A civil szervezeteket tömörítő szervezet szóvivője, Petőcz Kálmán elmondta, az SZMK tárgyalásokat kezdeményez az illetékes kormányzati és állami szervekkel, hivatalokkal, valamint a szlovákiai nemzeti kisebbségek képviselőivel. A javaslat szerint az elkövetkező egy-másfél évben a pozsonyi kabinetnek egy átfogó szabályozást kellene kidolgoznia a kisebbségben élő nemzetiségek jogállásáról, illetve nyelvhasználatáról. A civilek arra kérik Robert Fico kormányát, hogy „az államnyelvtörvény szankciókról szóló rendelkezését függesszék fel mindaddig, amíg a szóban forgó új kisebbségi nyelvhasználati törvényt el nem fogadják”. Az SZMK jelenlegi formájában diszkriminatívnak tartja a nyelvtörvényt, mivel alapfilozófiájának következményeként elsősorban a kisebbségek tagjai, tehát a lakosságnak csak egy része szankcionálható. „Legkésőbb a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása kapcsán – de inkább a legkorábbi lehetséges időpontban – a kormányzat módosítsa az államnyelvtörvény mindazon rendelkezéseit, amelyek indokolatlanul beavatkoznak a magánszférába, az üzleti szférába, a nemzeti kisebbségekhez tartozó vagy más nyelvű személyek, szervezetek belső életébe, más nyelvek szabályaiba, s amelyeknek humanitárius szempontból negatív következményei vannak” – fogalmaz a civilek állásfoglalása.
A magyar kormány egyelőre nem tervez újabb lépéseket a szlovák nyelvtörvény ügyében. Balázs Péter a Bruxinfo hírportálnak elmondta, figyelemmel kísérik a jogszabály konkrét alkalmazását, s ez alapján kívánják mérlegelni az esetleges további lépéseket. A külügyminiszter három olyan szempontot is megnevezett, amelyek alapján Budapest figyelemmel kíséri a végrehajtást. Ezek közül az első, hogy a hatóságok alkalmaznak-e büntetést (és ha igen, mikor, kivel szemben, milyen mértékűt) a törvény vélt megszegőivel szemben. Egy további szempont: a jogszabály alkalmazása többletköltségekkel jár-e a szlovák nyelv kötelező használata okán színházak, klubok, iskolák és más intézmények számára. Magyarország arra is különös figyelmet kíván fordítani, amikor a törvény alkalmazása ésszerűtlen helyzeteket idéz elő. Ilyen lehet a munkavállalás, amikor például egy segédmunkára jelentkezőtől megkövetelik a felsőfokú szlováknyelv-tudást – fogalmazott Balázs Péter.