Továbbra is inkább rossz irányba haladnak a dolgok az országban a közvélemény megítélése alapján. A megkérdezettek csupán egy százaléka szerint határozottan jó irányba, míg további hét százalékuk szerint inkább jó irányba haladnak az ország ügyei. Ezzel szemben a lakosság majd háromnegyede (72 százalék) szerint inkább rossz vagy határozottan rossz irányba mutatnak a folyamatok – derül ki a Századvég Alapítvány legfrissebb kutatásából.
A pártok társadalmi megítélése februárban a tendenciák tekintetében nagyban megegyezik a januári helyzettel. Mindezek alapján három párt érné el a parlamenti küszöböt, és a Fidesz stabilan őrzi vezető helyét a pártok népszerűségi listáján.
*
A Századvég felmérése alapján egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson 33 százalékot érne el a legnagyobb ellenzéki párt a teljes választókorú lakosságon belül. Ezzel szemben az MSZP-nek 15 százalékos a támogatottsága. A teljes népességen belül a Jobbik támogatottsága továbbra is ötszázalékos, míg az MDF és az LMP három-három százalékon áll.
A választások kimenetele a februári közvélemény-kutatási adatok alapján továbbra sem kétséges. Függetlenül attól, hogy a megkérdezettek milyen politikai oldallal szimpatizálnak, 70 százaléknyian a Fidesz választási győzelmét jósolják.
A Fidesz népszerűségi fölénye még inkább megmutatkozik a biztos szavazó pártot választók körében. A pártnak itt 58 százalékos a támogatottsága, míg a szocialistákat 23 százalék választaná. A harmadik legerősebb politikai erő ebben a kategóriában is a Jobbik, amely továbbra is 10 százalékos támogatottsággal bír. Változás az előző hónaphoz képest, hogy az MDF a biztos szavazó pártot választók körében a felmérés szerint februárban elérte a parlamentbe jutás küszöbét (5 százalék). Az LMP három százalékon áll, míg az SZDSZ helyzete reménytelennek tűnik, mivel a pártra továbbra is egy százalék szavazna.
A legtöbben Orbánt választanák
Pártpreferenciától függetlenül megkérdeztük, hogy a négy miniszterelnök-jelölt (Bokros Lajos, Mesterházy Attila, Orbán Viktor, Vona Gábor) közül a választópolgárok kire szavaznának. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy ebben a kategóriában is tetemes a Fidesz előnye. A megkérdezettek legnagyobb részben (37 százalék) Orbán Viktor miniszterelnökségét preferálják. Az előző hónaphoz képest a teljes sokaságon belül ez három százalékpontos emelkedést jelez. A másik három jelöltre adott összes szavazat százalékos aránya (28 százalék) is jelentősen elmarad Orbán eredményétől. A szocialisták jelöltje, Mesterházy Attila csupán 13 százalékot kapott, alig megelőzve az MDF jelöltjét, Bokros Lajost (12). Vona Gábort, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjét a válaszadók csupán 3 százaléka választaná kormányfőnek. Ugyanakkor magas a megkérdezettek között a bizonytalanok (25 százalék) és a válaszaikat eltitkolók aránya (10 százalék).
Mesterházy a centrumban gyengül
A magukat jobboldalinak valló válaszadók körében 79 százalék preferálja Orbán miniszterelnökségét, míg Vona öt százalékot, Mesterházy és Bokros egy-egy százalékot kapott. A centrumban állók 28 százaléka is Orbán miniszterelnökségével szimpatizál, míg egyötödük (19 százalék) Bokros Lajost látná szívesen miniszterelnökként. A „középen állók” alig hét százaléka szimpatizál a baloldali jelölt, Mesterházy Attila miniszterelnökségével, ami egy hónap alatt 3 százalékos visszaesést jelent. Vona Gábort az önmagukat a centrumhoz sorolók 4 százaléka támogatná.
A baloldali elkötelezettségű szavazók körében a legnagyobb támogatottsággal Mesterházy Attila bír (50 százalék). Ez az előző hónaphoz képest nyolc százalékpontos emelkedést jelent. Ugyanakkor továbbra is jelentős azon baloldali szavazók aránya (20 százalék), akik Bokros Lajos miniszterelnökségével szimpatizálnak. Orbán Viktorra ezen választói csoporton belül 6 százaléknyian szavaznának, míg Vona Gábort egy százalék támogatná.
Összességében elmondható, hogy Orbán támogatottsága a centrumban és a jobboldalon továbbra is tekintélyes, míg Mesterházy baloldali térnyerése együtt jár a centrumban történő támogatás csökkenéssel. Bokros támogatottsága a centrumszavazók és a baloldali elkötelezettségűek körében továbbra sem elhanyagolható.
Nem ismert az MSZP jelöltje
A megkérdezettek körében jóval kedvezőbb elbírálás alá esett Orbán, mint Mesterházy. Januárban a megkérdezettek 42, míg februárban 46 százaléka adott kedvező osztályzatot a Fidesz miniszterelnök-jelöltjének. Ezzel szemben a baloldali jelölt, Mesterházy Attila pozitív társadalmi megítélése ennél jóval kisebb, januárban a válaszadók 13, míg februárban 15 százaléka adott kedvező osztályzatot neki.
Orbánt a megkérdezettek 39 százaléka ítélte meg kedvezőtlenül januárban, míg februárra ez az arány 35 százalékra csökkent. Ezzel szemben Mesterházy kedvezőtlen elbírálása az elmúlt két hónap folyamatait tekintetbe véve nőtt, a januári 38 százalékról februárra 44 százalékra. Ugyanakkor szembetűnő, hogy míg Orbán Viktor ismertsége a megkérdezettek között teljes körű, addig Mesterházy Attilát minden ötödik válaszadó nem ismeri.
Az MDF–SZDSZ együttműködése
A kutatás vizsgálta a megkérdezettek MDF–SZDSZ együttműködéssel kapcsolatos percepcióit is. A megkérdezett MDF-szavazók majd háromnegyedének nem befolyásolja a pártválasztását, ha az MDF és az SZDSZ közösen indulna a választásokon. Ugyanakkor nem elhanyagolható azoknak az MDF-szimpatizánsoknak az aránya (16 százalék), akik egy esetleges közös lista esetén más pártra adnák le voksukat. Az SZDSZ szimpatizánsai körében kisebb elutasítottsága van a közös listának, csupán a válaszadók öt százaléka gondolja úgy, hogy közös lista esetén más pártot választ, míg 81 százalékuk úgy gondolja, hogy a közös lista állítása nem befolyásolja döntését.
origo.hu
Hivatalos titkosszolgálati vizsgálat indult Magyar Péter ukrán kapcsolatai miatt
