Harrach Gábor történész Katasztrófák évszázada a mostani című írásában (Magyar Nemzet, 2010. február 4., 6. oldal) a természeti katasztrófák gyakoriságának növekedését külső csapásként említi. Az írás jó alkalom arra, hogy bepillantsunk a természeti katasztrófák okaiba. A természeti katasztrófák három típusát érdemes megkülönböztetni: geológiai-geofizikai katasztrófák: földcsuszamlás, vulkánkitörés, földrengés, meteor- (kisbolygó vagy üstökös) becsapódás, geomágneses vihar; hidrometeorológiai katasztrófák: árvíz, szökőár, nagy erejű vihar, hőmérsékleti szélsőség; biológiai katasztrófák.
A katasztrófák számának és nagyságának növekedésében tényleg közrejátszik az információáramlás és az adatközlési hajlandóság növekedése (amint a cikk említi), de a lényeg picit másutt rejtőzik. A különféle természeti katasztrófák kárgyakoriságának és méretének okait a München Viszontbiztosító (az a biztosító, ahol a különféle természeti katasztrófák miatt nagy kárkifizetésre kényszerülő biztosítók maguk is biztosítást kötnek) egyik vezetője a legutóbbi geológiai világkongresszuson tartott előadásában a következőképpen rangsorolta: 1. népességnövekedés, 2. életszínvonal-növekedés, 3. az emberek egyre inkább sűrűn lakott településeken laknak, és itt halmozódnak fel az értékek is, 4. a települések és az ipar egyre inkább elfoglalja az egyébként természeti veszélyeknek különösen kitett területeket, 5. a modern társadalom egyre inkább sérülékeny, azaz egyre érzékenyebb a természeti veszélyekre, 6. növekvő biztosítási gyakoriság, 7. a környezeti feltételek változása.
A környezeti változást mint okot tehát hat másik, nála fontosabb előzi meg. Érdekes, hogy ezek közül egy sem természettudományi, hanem mind-mind emberi (társadalomtudományi) eredetű. Ha végigtekintünk ezeken, akkor magunk is meggyőződhetünk arról, hogy a katasztrófák számának és nagyságának növekedését túlnyomórészt maga az ember okozza. A legfontosabb két tényező – a Föld bolygó nemzetközi éve (2007–2009) megállapításai szerint is – végeredményben a következő: 1. a Föld túlnépesedése (a világ szegényebbik felén), 2. a túlfogyasztás (a világ gazdagabbik felén).
Nyilvánvaló, hogy a hidrome-teorológiai katasztrófák száma és nagysága változatlan környezeti feltételek esetén is gyorsabban növekvő tendenciát mutat, mint a geológiai katasztrófáké, hiszen valószínű, hogy mondjuk Abramovics floridai jachtját vihar töri össze, és nem földrengés. A tanulság az, hogy nem külső okokra (vagy legfeljebb az emberi szén-dioxid-kibocsátásra), hanem önmagára kell mutogatnia az emberiségnek, amikor a természeti katasztrófák számának és nagyságának növekedését tapasztalja. Földrengésveszélyes helyekre például nem lenne szabad nagyvárosokat építeni. Ha a jelenlegi népesség- és fogyasztásnövekedési tendencia nem változik, és a világ továbbra is fütyül a föld- és környezettudomány érdemi figyelmeztetéseire, akkor teljesen egyértelmű, hogy továbbra is növekvő számú természeti katasztrófára kell számítani.
Szarka László geofizikus, az MTA (földtudomány) doktora, Sopron; az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet tud. igazgató-helyettese, a Föld bolygó nemzetközi éve (2007–2009) magyar nemzeti bizottság titkára
origo.hu
Elhunyt Lőrincz Kálmán vezérezredes
