Mindössze egy napig tartott az Európai Unió fenyítésének hatása, tegnap ugyanis rekord közeli szintre emelkedett a trükközések miatt rövid pórázra fogott Görögország fizetésképtelenségi kockázatának megítélése. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke, Dominique Strauss-Kahn egy csütörtök esti interjúban súlyosnak minősítette a görög helyzetet, s felajánlotta a szervezet segítségét.
– Készen áll egy szakértői küldöttségünk, és ha kérnek, megyünk – fogalmazott az IMF vezetője, aki ugyanakkor hangsúlyozta: érthető, ha az európaiak maguk között szeretnék orvosolni a problémát.
A valutaalap mentőcsomagjának lehetősége azonban csak még jobban elbizonytalanította a befektetőket: tegnap az esetleges görög államcsőd esetén biztosítást nyújtó értékpapírok ára tovább nőtt, sőt, a piacok már Portugáliára is veszélyzónaként kezdenek tekinteni. Tegnap a portugál államkötvények eladásával is gondok voltak, s erősödtek az országot övező kockázati félelmek. Elemzők attól tartanak, hogy a görög trükközések hatása dominószerű lehet, s érintheti Spanyolországot, Írországot és Olaszországot is. A görögökkel és a portugálokkal együtt ugyanis ez az öt állam a 16 tagú euróövezet adósságállományának 40 százalékáért felel. A görög fertőzés terjedése hazánkat sem kerülte el: néhány nappal ezelőtt a JP Morgan a vételre kevésbé ajánlott kategóriába helyezte a hazai értékpapírokat, a héten gyengült a forint, s emelkedett az államcsőd esetére biztosítást nyújtó papírok ára.
A piacok bizalmatlanságának legfőbb oka, hogy egyre kevesebben hisznek abban, hogy a görög kormány keresztül tudja vinni költséglefaragási terveit. Az adóemelések, a fizetések befagyasztása és a nyugdíjkorhatár megemelése ellen tegnap sztrájkot hirdetett a legnagyobb, kétmilliós tagságú görög szakszervezet. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az Európai Unió történetének legmagasabb, 12,7 százalékos GDP-arányos deficit lefaragásának terve – amelyet az unió támogat – azért jelenthet óriási kockázatot, mert viszonylag rövid időn belül, mindössze három év leforgása alatt szorítaná le három százalékra a hiányt.
– Legkésőbb 2011-re mindenhol rendnek kell lennie – közölte tegnap Jean Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, aki hangsúlyozta: minden országnak nagyon szigorúan kell vennie a Stabilitási és Növekedési Egyezmény betartását, ideértve Görögországot. Az EKB tegnapi kamatdöntő ülésén egyébként változatlanul, egy százalékon hagyta az alapkamat szintjét.
– A görögök iránti bizalmatlanság érthető, a trükközések ugyanis nem tavaly, hanem már a 90-es évek második felében elkezdődtek – fogalmazott lapunknak Nagy Sándor Gyula, a Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének tanára. Leszögezte: az Európai Központi Bank és az unió statisztikai hivatala, az Eurostat nélkül évekig nem derülhetnek ki az olyan adatkozmetikázások, amelyek választási években akár hat százalékponttal is „tévedhetnek” a deficitet illetően. Meglátása szerint a görögök ma olyan helyzetbe kerültek, amelyben egyre drágább a hitelfelvételük, így nemsokára már csak a kamattörlesztésre juthat forrásuk. Az IMF esetleges segítségével kapcsolatban elmondta: óriási presztízsveszteség lenne az euróövezetnek, amelyről ezáltal olyan kép alakulhat ki, hogy nem elég erős saját ügyei rendezésére. Kiemelte: egy technikai csőd esetén az unió mindenképpen adna hitelt Athénnak, de csak piaci feltételek mentén, nehogy precedenst teremthessen.
– Az Európai Bizottság nem tehet mást, mint hogy óvatos optimizmussal viszonyul a görög államháztartás rendbetételét célzó tervekhez – véli Márvány Zsolt, a Commerzbank elemzője, aki szerint a bizottság elvileg fenyegetőzhet szigorral, és csődhelyzet esetén ki nem segítéssel, de ez nem túl hiteles. Ennek eredménye ugyanis egy bedőlő görög gazdaság és bankrendszer lenne, értéktelenné váló görög állampapírokkal, amelyek viszont zömében európai befektetők kezében vannak. Véleménye szerint éppen ezért nem meglepő, hogy a görög kockázati felárak tovább emelkednek.
Felülről nem látszó párhuzam. Oszkó Péter tegnap cáfolta a trükközések miatt felvetődött görög és magyar párhuzamot. Egy, a Financial Timesban megjelent vitairatra válaszolva leszögezte: az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mivel hazánk egy stabilizációs programot hagyott maga mögött, Görögország pedig jelentős költségvetési egyenlegromlás után egy hasonló program előtt áll.
origo.hu
Gyilkosság Dunakeszin: autóban találták meg a férfi holttestét
