Gömbvillám: a természet egyik leghátborzongatóbb jelensége

A közismert pusztító természeti erők, mint például a ciklonok, a vulkánkitörések vagy a földmozgások olyan rendkívül összetett rendszerek, amelyeket minden részletében még a modern tudomány sem ismer teljesen. Az egyik rendkívül ritka természeti jelenség, a gömbvillám azonban annyira rejtélyes, hogy sokáig még a létezését is kétségbe vonták az egzakt tudományok művelői. Noha a gömbvillám létezése ma már általánosan elfogadott, de a mibenléte napjainkban is parázs vitákra készteti a tudósokat.

A gömbvillám keletkezésére ma sincs minden szempontból elfogadható magyarázat Fotó: Scince Library Photo/Pobytov

                                                      A gömbvillám feltételezett absztrakt belső szerkezetét bemutató ábra                                                                        Fotó: Science Photo Library / AAT

 A vele való érintkezés légzési és szívritmuszavarokat, komoly égési sérüléseket és halált okozhat. A nagyobb energiájú gömbvillámok pusztító hatása igen súlyos lehet, mert képesek átégetni a szilárd testeket és komoly tüzeket is okozhatnak. A gömbvillámok környezetmódosító hatását elemezve a szakértők 1000 joule és 10 MJ (megajoule) közöttire becsülik az energiájukat.

Pánik az utasszállító fedélzetén

Noha a megfigyelések alapján úgy tűnhet, hogy a gömbvillámok keletkezése a viharokhoz, illetve a zivatargócokhoz köthető, de ennek ellentmondnak azok a gömbvillám-észlelések, amelyek felhőtlen, teljesen tiszta nyugodt és napos időben történtek. 

A gömbvillámok többnyire a szabadban keletkeznek, de olyan esetek is dokumentáltak, amikor hirtelen zárt térben bukkant fel ez a félelmetes természeti jelenség. 

Különösen bizarr az a 37 regisztrált, illetve dokumentált esetleírás, amelyek a gömbvillámok utasszállító repülőgépek fedélzetén történt felbukkanásáról számolnak be az 1938 és 2007 közötti időszakból. Ezek közül talán az az eset kapta a legnagyobb sajtópublicitást, ami az Eastern Airlines légitársaság  egyik belföldi, Washington és New York között menetrend szerint közlekedő járatán történt 1963. március 19-én. A gép éppen egy viharzónán repült át amikor hangos csattanással villámcsapás érte.

A repülőgépek  a múltban is kitettek voltak a villámcsapásoknak, akárcsak napjainkban  (a kép illusztráció)    

Néhány másodperccel később egy izzó és körülbelül 20 centiméter átmérőjű gömb lépett ki a pilótafülkéből és azonos irányt tartva mintegy másfél méteres magasságban végighaladt az utastér folyosóján, majd felrobbanva hirtelen eltűnt. A fedélzeten végiglebegő gömbvillám szerencsére a rémületen kívül nem okozott nagyobb bajt. Akadtak azonban olyan a gömbvillám számára írt esetek is, amikor viszont kézzelfoghatóvá vált a jelenség pusztító hatása. Az egyik ilyen baleset Magyarországon történt 2001 júniusának végén, a Somogy vármegyei Büssü községben. A falu szarvasmarhatelepén tartózkodó gulyás beszámolója szerint először ahhoz hasonló hangot hallott, amely a repülőgépek hajtóművének sivítására emlékeztetett.

                                                                                       Gömbvillám okozta 17 szarvasmarha pusztulását  2001-ben a Somogy vármegyei Büssün                                                                                                                    Fotó: Somogy Vármegyei Hírportál

A száz szarvasmarha ezután nagyon izgatottá vált, az állatok bőgtek, összeestek, majd két perccel később, amikor a hang és a fényhatás abbamaradt, már csak 83 állt közülük ismét talpra, 17 tehén pedig holtan maradt a földön. Az elvégzett hatósági állatorvosi boncolás szerint külső sérülés nem volt diagnosztizálható egyik tetemen sem, az állatok halálát szívleállás okozta, amit elektromos magasfeszültségre vezettek vissza. A gulyást valószínűleg a gumicsizmája mentette meg a súlyosabb következményektől. A büssüi incidens idején száraz és napos volt az idő.

Sok az elmélet, de egzakt válasz nincs

A gömbvillám rejtélye már régóta foglalkoztatja a tudósokat. A gömbvillám eredetéről szóló első tudományos igényű magyarázat Nikola Tesla nevéhez fűződik. Ő a kísérleti eredményeit is felhasználva arra a következtetésre jutott még 1899-ben, hogy „a gömbvillám-jelenséget a levegőn vagy valamilyen gázon áthaladó erős elektromos kisülés hozza létre”. J. Abrahamson és J. Dinnis elmélete szerint a természetes elektromos kisülések, vagyis a villámok szén és szilícium-dioxidban gazdag talajba csapódása miatt nagy tömegben képződnek szilíciumionok, és ezekből alakulhatnak ki a gömbvillámok is.

A gömbvillámok általában a talajhoz közel, kis magasságban bukkannak fel      Fotó: Snopes

 A gömbvillám természetének megértésében a 2012-es év fontos mérföldkőnek számít. A kínai Northwest Normal University szaktudósa, Jüang Ping és munkatársai a hagyományos villámok kutatása céljából fotózták a légköri elektromos kisüléseket nagy sebességű kamerák és spektroszkópok (színképelemző készülékek) segítségével. Az egyik, a megfigyelőállásuktól 900 méteres távolságra lecsapó villám tartós fénylést okozott, ami bő másfél másodpercig maradt látható. Ezalatt fehérből vörösre változott a színe, és pár métert oldalirányba, majd függőlegesen is elmozdult. A gömbvillám színképében a talajban gyakorinak számító elemek spektrumát azonosították, így köztük a szilíciumét, a kalciumét és a vasét. Ping és tudóstársainak megfigyelései jól egyezik Abrahamson és Dinnis elméletével. Viszont a tiszta derült időben és/vagy zárt térben keletkező gömbvillámok eredetére ez az empirikus megfigyelési eredmény sem ad magyarázatot. 

                                                                                       Nikola Tesla  saját állítása szerint sikeresen előállított gömbvillámot laboratóriumi kísérletei során                                                                                          Fotó: AFP/MP/Leemage

A szaktudósok egy része azon az alapon kérdőjelezi meg a gömbvillám-jelenséget, hogy azt más elektromos kisülésekkel szemben nem lehet laboratóriumi körülmények között reprodukálni. (Nikola Tesla a saját állítsa szerint viszont 1899. december 17-én a Colorado Springs-i laboratóriumában amikor az elektromos energia és információ vezeték nélküli továbbításával kapcsolatos kísérleteit végezte, e kísérletek közben mesterségesen létrehozott egy gömbvillámot.) A 2000-es évek elejétől több kutatócsoportnak is sikerült -egymástól függetlenül- laboratóriumi körülmények között előállítani gömbvillámhoz hasonló jelenséget. E laboratóriumi kísérleteknek akad azonban egy komoly szépséghibája: olyan feltételek között zajlottak – így például mikrohullámú sugárzásos gerjesztéssel, vagy magas hőfokú plazmaképzéssel –, ami szinte teljesen kizárja, hogy ezekkel a feltételekkel a természetben létrejöjjenek ezek a furcsa jelenségek.

A gömbvillám mibenléte a tudomány máig lezáratlan kérdése     Fotó: Wikimedia Commons

Egy másik elmélet szerint a gömbvillámok plazmából állnak, de a teória adós marad azzal a válasszal, hogy hogyan jöhet létre egy ilyen extrém plazmaállapot. Egyes teoretikusok szerint a gömbvillámok zivatarmentes közegben való megjelenése egyenesen sérti az általános energia és töltésmegmaradás elvét és az energiájuk forrása is ismeretlen. Vannak, akik a nagy energiájú gömbvillámokkal magyaráznak egy ugyancsak sok fejtörést okozó paranormális jelenséget a rejtélyes önégést, de olyanok is akadnak, akik a gömbvillámban egy negyedik térdimenzió bizonyítékát látják. Ami ténykérdés; egyelőre még mindig nincs egzakt tudományos magyarázat a természet egyik legrejtélyesebb jelenségére. És ami ismeretlen, az gyakran félelmetes is.

A gömbvillám

• leggyakrabban erős viharok idején keletkezik, „normál” villámok becsapódásakor,
• de létrejöhet viharmentes időben, nyugodt körülmények között, sőt, zárt térben is,
• elektromos jelenség, de mind az energiaforrása, mind pedig kialakulásának körülményei ismeretlenek.