Az ember sorsát, halála után pedig még az emlékezetét is sokban befolyásolja az, hogy mely nemzet tagjaként és melyik területen látja meg a napvilágot. Nikola Tesla – a 20. század egyik legnagyobb feltalálója – származásáról Szerbiában és Horvátországban, illetve a szerbek és a horvátok között évtizedek óta vita folyik.
Mindkét ország a sajátjának tekinti a huszadik század egyik legnagyobb géniuszát.
A dolog pikantériája, hogy Tesla szerb család sarjaként az Osztrák–Magyar Monarchia horvát részén született, egyetemre Grazban járt, azt követően élt Budapesten és Mariborban is, majd Puskás Tivadar ajánlásával Párizsba, onnan végül az Egyesült Államokba távozott. Édesapja, Milutin Tesla európai műveltségű ortodox pap, édesanyja, Georgina Mandics szintén szerb lelkészi család sarja volt. A többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is a nevéhez köthető. Életében 146 szabadalmat jegyeztek be a neve alatt (ebből 112-t az USA-ban). Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét is. Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz.
Tesla elképzelése szerint az univerzum tele van hasznosítható és soha el nem fogyó energiával, amely bárhol megcsapolható, és ez „sokkal egyszerűbb, semmint bárki is feltételezné”. A teljesen elüzletesedett 20. században azonban Tesla számára a körülmények nem tették lehetővé, hogy ezt az emberiség hasznára fordítsa. Szegényen halt meg egy hotelszobában. Ortodox etikán szocializálódott egyénisége nem alkalmazkodott a mindent pénzzé tenni akaró amerikai felfogáshoz. Kevés közeli barátainak egyike volt Mark Twain, akivel megosztotta intuitív tudományos felismeréseit, futurista elképzeléseit.
A szerbek és horvátok közötti vita most amiatt lángolt fel ismét, mert a horvát kormány 2023-tól bevezetné az eurót, és annak egyik érméjére – egy szavazás eredményére hivatkozva – éppen Tesla arcképét tennék. Miközben az euróbankjegyek minden tagállamban egységesen néznek ki, az érméken az egyes államok megjeleníthetik saját híres alakjaikat és jelképeiket. Az eredeti tervek szerint az 50, 20 és 10 eurócentesen Dubrovnik látképe lett volna. Azonban egy több mint ötvenezer ember megkérdezésével készített felmérésen a többség nemet mondott erre. Dubrovnik helyett a megkérdezettek Nikola Teslát választották, mivel az akkor Magyarországhoz tartozó Horvát-Szlavónországban született fizikus és feltalálót ők is a magukénak tartják.
Tesla kapcsán szerb részről már Magyarországot is kritikák érték, mert a magyar tankönyvekben a feltaláló horvátként szerepel.
