
A felszíni detektorok felméréseit drónfelvételekkel kombinálva a kutatócsoport pontosan meghatározhatja a villámcsapással érintett erdőterületeket, és nyomon követheti a fák állapotában az idő múlásával bekövetkezett változásokat.
A megfigyelési eredmények azt mutatták, hogy a Dipteryx oleifera, vagyis a panamai tonkafa alig, vagy egyáltalán nem károsodott, miután villámcsapás érte.
Ahhoz, hogy általánosabb képet kapjanak a villámcsapásoknak a tonkafákra és szomszédaikra gyakorolt hatásáról, a tudóscsapat több évtizedre visszamenően átnézte és elemezte az egyes faparcellák helyzetére vonatkozó dokumentációkat.

A 40 évre visszanyúló felmérés eredményei azt mutatták, hogy azok a növények, amelyek a tonkafák közvetlen szomszédságában éltek, sokkal nagyobb valószínűséggel pusztultak el mint azok, amelyek más nagy fák köré telepedtek. Minden villámcsapás átlagosan több mint két tonnányi fát és a panamai tonkafa lombkoronáján élősködő liánt pusztított el, miközben a tonkafa sértetlen maradt.
Hogyan védekezik a tonkafa a villámcsapás ellen?
Evan Gora, a tanulmány vezető szerzője úgy véli, hogy a tonkafák villámállóságának kulcsa a fizikai szerkezetükből fakad. Már korábbi tanulmányok is azt sugallták, hogy a panamai tonkafa nagy belső vezetőképességgel rendelkezik, ami anélkül teszi lehetővé a villámáram átfolyását, hogy káros hő termelődne – ugyanúgy, mint ha csak egy jól szigetelt vezetéken haladna át az elektromos áram.

Mivel a panamai tonkafa hajlamos igen nagyra, akár 40 méterre is megnőni és évszázadokig elélni, ezért egy-egy tonkafát a becslések szerint az érettsége elérése után legalább ötször éri villámcsapás az élete során. Minden egyes villámcsapás segíti kiirtani a fa lombkoronáján élősködő parazitákat, valamint a szoros szomszédságában élő versenytársait, ezért is képes a tonkafa szélesebbre szétnyitni lombkoronáját, ami elősegíti a virágzást. A kutatók becslése szerint a panamai tonkafát ért villámcsapások 14-szeres növekedését eredményezhetnek a fa élettartama alatti magtermelésben, ami jelentős szaporodási előnyhöz juttatja a fajt. Gregory Moore, a Melbourne-i Egyetem kertészeti kutatója, aki nem vett részt a tanulmányban, azt mondta, hogy ezek az eredmények valószínűleg más fajokra is vonatkoztathatók.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!