Rakéták, pánik és geopolitikai sokk – így kezdődött az orosz–ukrán háború

2022. február 24-én hajnalban Oroszország megtámadta Ukrajnát, amivel Európa történetének egyik legsúlyosabb fegyveres konfliktusát indította el a második világháború óta. A háború első napjai rakétacsapásokról, harckocsioszlopokról, menekülők tízezreiről és feszült nemzetközi reakciókról szóltak.

2025. 08. 15. 22:30
Mentősök és rendőrök szedik össze egy civil holttestének maradványait, aki egy autóban égett benn, miután egy orosz FPV drón eltalálta a járművet a kelet-ukrajnai Kosztyantinivka városában Fotó: DIEGO HERRERA CARCEDO Forrás: ANADOLU
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2022. február 24-én hajnalban – moszkvai idő szerint nem sokkal napkelte előtt – Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszédben jelentette be, hogy háborút – ahogy fogalmazott: különleges katonai műveletet – indít Ukrajna területén. A Kreml vezetője a döntést azzal indokolta, hogy meg kell védeni az orosz ajkú lakosságot a „kijevi rezsim agressziójától”, valamint hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását.

háború
Demonstrálók arra szólították fel Donald Trump amerikai elnököt, hogy az alaszkai tárgyaláson ne „adja el” Ukrajnát Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az orosz–ukrán háború lezárásáról szóló egyeztetések során Fotó: AFP

A bejelentés percei alatt robbanások hallatszottak Kijevben, Harkivban, Mariupolban, Odesszában és számos más ukrán nagyvárosban. Orosz rakéták és cirkálórakéták csapódtak be repülőtereken, katonai bázisokon, kommunikációs központokban.

Az ukrán légierő több repülőgépe és helikoptere a földön semmisült meg, miközben a támadások célja az volt, hogy megbénítsák Ukrajna légvédelmét és irányítási rendszerét.

Hadiállapot és pánik

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadás hírére azonnal hadiállapotot hirdetett az ország teljes területén. A lakosságot arra szólította fel, hogy maradjanak otthon vagy keressenek menedéket. A kijárási tilalommal érintett területeken katonai ellenőrző pontokat állítottak fel. 

A civil lakosság azonban pánikszerűen kezdte elhagyni a veszélyeztetett városokat – az ország nyugati részébe vezető főutakon kilométeres autósorok alakultak ki, a benzinkutaknál hosszú sorok kígyóztak, a bankautomatáknál készpénzt vettek fel az emberek.

Kijev vasútállomásán tömegek próbáltak feljutni a nyugatra tartó vonatokra, amelyek célja többnyire Lviv, a lengyel határhoz közeli nagyváros volt. Sok család úgy döntött, hogy a férfiak a helyszínen maradnak harcolni vagy segíteni a védekezést, míg a nők és gyerekek külföldre menekülnek.

Az első harcok

Az orosz fegyveres erők három irányból indítottak offenzívát: északról, Belarusz felől Kijev irányába; keletről, az orosz határ és a szakadár Donyecki és Luhanszki „népköztársaságok” felől; valamint délről, a Krím félszigetről, amelyet Oroszország 2014-ben csatolt el Ukrajnától.

Az északi fronton gyors előrenyomulás indult meg a belarusz területről, az orosz hadsereg célja a főváros, Kijev bekerítése volt. Az első napokban az ukrán fegyveres erők felrobbantották több fontos hídjukat a Dnyeperen és mellékfolyóin, hogy lassítsák az orosz harckocsioszlopokat.

Keleten heves harcok dúltak Harkiv és a Donbasz térségében. Mariupol városát már az első napokban tüzérségi támadások érték, a stratégiai kikötőváros ellenőrzése kulcsfontosságúnak bizonyult az Azovi-tenger feletti orosz ellenőrzéshez. 

Délen az orosz hadsereg gyorsan elfoglalta Herszont, majd a Dnyeper folyón átkelve észak felé nyomult tovább. A Krím felől induló offenzíva célja a szárazföldi folyosó megteremtése volt a félsziget és Oroszország között.

Nemzetközi reakciók

A nyugati országok azonnal elítélték az orosz agressziót. Az Európai Unió és az Egyesült Államok sürgősen újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek célja az orosz gazdaság meggyengítése volt. A pénzügyi intézkedések között szerepelt több orosz bank kizárása a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, az orosz jegybank külföldi tartalékainak befagyasztása, valamint exporttilalmak bevezetése kulcsfontosságú technológiákra. 

Emellett több NATO-tagország, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Lengyelország fegyverszállítmányokat küldött Ukrajnának, köztük páncéltörő eszközöket, légvédelmi rakétákat és lőszert. 

Magyarország a katonai beavatkozás helyett humanitárius segítséget nyújtott, és kijelentette: nem enged át halálos fegyvereket a területén keresztül Ukrajnába.

Magyar álláspont: a béke pártján

A magyar kormány már a háború első napjaiban világossá tette: Magyarország számára a legfontosabb a béke helyreállítása és a magyar emberek biztonsága. Orbán Viktor miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón kijelentette: 

Magyarország kimarad a háborúból,

 és minden lehetséges eszközzel támogatja a kárpátaljai magyar közösséget, amely közvetlenül érintett a konfliktusban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország humanitárius folyosót nyitott, több tízezer menekültnek biztosítva belépést és ellátást. A kormány külön programot indított a menekültek elhelyezésére és integrálására.

Zelenszkij üzenete

Volodimir Zelenszkij elnök az első napokban folyamatos videóüzenetekben fordult a lakossághoz, amelyekben kitartásra biztatta a katonákat és a civileket. Az egyik legismertebb momentum az volt, amikor egy felvételen Kijev központjában állva kijelentette: 

Itt vagyunk. Védjük Ukrajnát.

A nemzetközi sajtót bejárta az a történet is, amikor az ukrán haditengerészet 13 katonája a Kígyó-szigeten szembeszállt egy orosz hadihajóval, és megtagadta a megadást. Bár később kiderült, hogy túlélték és hadifogságba estek, az eset az ukrán ellenállás szimbólumává vált.

Az első napok mérlege

A háború első hetének végére az ENSZ becslése szerint több mint egymillió ember hagyta el Ukrajnát, és további milliók váltak belső menekültté. Az ukrán hadsereg állítása szerint az orosz veszteségek meghaladták a több ezer katonát, míg Moszkva hivatalosan jóval alacsonyabb számokat közölt. 

A civil áldozatok száma folyamatosan nőtt, több tucat lakóépület, iskola és kórház vált romhalmazzá. A nemzetközi közösség humanitárius katasztrófától tartott, és megkezdte a segélyszállítmányok bejuttatását.

Borítókép: Mentők és rendőrök szedik össze egy civil holttestének maradványait, aki egy autóban égett benn, miután egy orosz FPV drón eltalálta a járművet a kelet-ukrajnai Kosztyantinivka városában (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.