Rakéták, pánik és geopolitikai sokk – így kezdődött az orosz–ukrán háború

2022. február 24-én hajnalban Oroszország megtámadta Ukrajnát, amivel Európa történetének egyik legsúlyosabb fegyveres konfliktusát indította el a második világháború óta. A háború első napjai rakétacsapásokról, harckocsioszlopokról, menekülők tízezreiről és feszült nemzetközi reakciókról szóltak.

Mentősök és rendőrök szedik össze egy civil holttestének maradványait, aki egy autóban égett benn, miután egy orosz FPV drón eltalálta a járművet a kelet-ukrajnai Kosztyantinivka városában Fotó: DIEGO HERRERA CARCEDO Forrás: ANADOLU

Délen az orosz hadsereg gyorsan elfoglalta Herszont, majd a Dnyeper folyón átkelve észak felé nyomult tovább. A Krím felől induló offenzíva célja a szárazföldi folyosó megteremtése volt a félsziget és Oroszország között.

Ukraine took a lot of prisoners in the first day. Russians clearly were caught by surprise by this coordinated UAV and mechanized assault. pic.twitter.com/im69AyFE4K

— Dimko Zhluktenko 🇺🇦⚔️ (@dim0kq) August 27, 2024

Nemzetközi reakciók

A nyugati országok azonnal elítélték az orosz agressziót. Az Európai Unió és az Egyesült Államok sürgősen újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek célja az orosz gazdaság meggyengítése volt. A pénzügyi intézkedések között szerepelt több orosz bank kizárása a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, az orosz jegybank külföldi tartalékainak befagyasztása, valamint exporttilalmak bevezetése kulcsfontosságú technológiákra. 

Emellett több NATO-tagország, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Lengyelország fegyverszállítmányokat küldött Ukrajnának, köztük páncéltörő eszközöket, légvédelmi rakétákat és lőszert. 

Magyarország a katonai beavatkozás helyett humanitárius segítséget nyújtott, és kijelentette: nem enged át halálos fegyvereket a területén keresztül Ukrajnába.

Magyar álláspont: a béke pártján

A magyar kormány már a háború első napjaiban világossá tette: Magyarország számára a legfontosabb a béke helyreállítása és a magyar emberek biztonsága. Orbán Viktor miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón kijelentette: 

Magyarország kimarad a háborúból,

 és minden lehetséges eszközzel támogatja a kárpátaljai magyar közösséget, amely közvetlenül érintett a konfliktusban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország humanitárius folyosót nyitott, több tízezer menekültnek biztosítva belépést és ellátást. A kormány külön programot indított a menekültek elhelyezésére és integrálására.

Zelenszkij üzenete

Volodimir Zelenszkij elnök az első napokban folyamatos videóüzenetekben fordult a lakossághoz, amelyekben kitartásra biztatta a katonákat és a civileket. Az egyik legismertebb momentum az volt, amikor egy felvételen Kijev központjában állva kijelentette: 

Itt vagyunk. Védjük Ukrajnát.

A nemzetközi sajtót bejárta az a történet is, amikor az ukrán haditengerészet 13 katonája a Kígyó-szigeten szembeszállt egy orosz hadihajóval, és megtagadta a megadást. Bár később kiderült, hogy túlélték és hadifogságba estek, az eset az ukrán ellenállás szimbólumává vált.

Az első napok mérlege

A háború első hetének végére az ENSZ becslése szerint több mint egymillió ember hagyta el Ukrajnát, és további milliók váltak belső menekültté. Az ukrán hadsereg állítása szerint az orosz veszteségek meghaladták a több ezer katonát, míg Moszkva hivatalosan jóval alacsonyabb számokat közölt. 

A civil áldozatok száma folyamatosan nőtt, több tucat lakóépület, iskola és kórház vált romhalmazzá. A nemzetközi közösség humanitárius katasztrófától tartott, és megkezdte a segélyszállítmányok bejuttatását.

Borítókép: Mentők és rendőrök szedik össze egy civil holttestének maradványait, aki egy autóban égett benn, miután egy orosz FPV drón eltalálta a járművet a kelet-ukrajnai Kosztyantinivka városában (Fotó: AFP)