2022. február 24-én hajnalban – moszkvai idő szerint nem sokkal napkelte előtt – Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszédben jelentette be, hogy háborút – ahogy fogalmazott: különleges katonai műveletet – indít Ukrajna területén. A Kreml vezetője a döntést azzal indokolta, hogy meg kell védeni az orosz ajkú lakosságot a „kijevi rezsim agressziójától”, valamint hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását.

A bejelentés percei alatt robbanások hallatszottak Kijevben, Harkivban, Mariupolban, Odesszában és számos más ukrán nagyvárosban. Orosz rakéták és cirkálórakéták csapódtak be repülőtereken, katonai bázisokon, kommunikációs központokban.
Az ukrán légierő több repülőgépe és helikoptere a földön semmisült meg, miközben a támadások célja az volt, hogy megbénítsák Ukrajna légvédelmét és irányítási rendszerét.
Hadiállapot és pánik
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadás hírére azonnal hadiállapotot hirdetett az ország teljes területén. A lakosságot arra szólította fel, hogy maradjanak otthon vagy keressenek menedéket. A kijárási tilalommal érintett területeken katonai ellenőrző pontokat állítottak fel.
A civil lakosság azonban pánikszerűen kezdte elhagyni a veszélyeztetett városokat – az ország nyugati részébe vezető főutakon kilométeres autósorok alakultak ki, a benzinkutaknál hosszú sorok kígyóztak, a bankautomatáknál készpénzt vettek fel az emberek.
Kijev vasútállomásán tömegek próbáltak feljutni a nyugatra tartó vonatokra, amelyek célja többnyire Lviv, a lengyel határhoz közeli nagyváros volt. Sok család úgy döntött, hogy a férfiak a helyszínen maradnak harcolni vagy segíteni a védekezést, míg a nők és gyerekek külföldre menekülnek.
Az első harcok
Az orosz fegyveres erők három irányból indítottak offenzívát: északról, Belarusz felől Kijev irányába; keletről, az orosz határ és a szakadár Donyecki és Luhanszki „népköztársaságok” felől; valamint délről, a Krím félszigetről, amelyet Oroszország 2014-ben csatolt el Ukrajnától.
Az északi fronton gyors előrenyomulás indult meg a belarusz területről, az orosz hadsereg célja a főváros, Kijev bekerítése volt. Az első napokban az ukrán fegyveres erők felrobbantották több fontos hídjukat a Dnyeperen és mellékfolyóin, hogy lassítsák az orosz harckocsioszlopokat.
Keleten heves harcok dúltak Harkiv és a Donbasz térségében. Mariupol városát már az első napokban tüzérségi támadások érték, a stratégiai kikötőváros ellenőrzése kulcsfontosságúnak bizonyult az Azovi-tenger feletti orosz ellenőrzéshez.