Válaszkeresés Münchenben

Miközben a bajor fővárosban a világ legrangosabb informális biztonságpolitikai rendezvényére gyülekeznek a meghívottak, a nemzetközi közösség meghatározó szereplői azon igyekeznek, hogy új egyezményekkel, új doktrínákkal, s ha kell, konkrét katonai lépésekkel reagáljanak az új fejleményekre, illetve a maguk számára kedvezően alakítsák a terepet.

Bár 45 sikeres évre tekinthet vissza, a müncheni rendezvény sem állandó, s mindinkább teret nyer benne a biztonságpolitika kiterjesztett értelmezése, amelyben már a gazdasági válság hatásainak, az energiapolitikának és a klímaváltozás következményeinek is megérdemelt helye van. Mintegy negyven ország állam- és kormányfője, külügy- és védelmi minisztere, továbbá szakértője van jelen. Washington James Jonest, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját, a NATO Anders Fogh Rasmussen főtitkárt, Moszkva Szergej Lavrov külügyminisztert delegálta, de jelen van Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter, Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség új főigazgatója és Hamid Karzai afgán elnök. Budapestet Szekeres Imre védelmi miniszter képviseli, aki alighanem ezt a független fórumot is felhasználja arra, hogy lobbizzon a NATO expedíciós misszióinak költségmegosztása mellett.
A megnyitóbeszédet mondó Jang Csie-cse (Yang Jiechi) kínai külügyminiszter felhasználta az alkalmat, hogy kijelentse: a Tajvan részére történő (amerikai) fegyvereladások „nyilvánvalóan sértik a nemzetek közötti viselkedési kódexet”, valamint a Kína és az Egyesült Államok közötti hatályos egyezményeket.
A hivatalos programnak megfelelően és annak oldalvizén Münchenben a nemzetközi biztonságpolitika fő- és mellékszereplői megvitathatják az aktualitásokat, a manapság igencsak fejleményekkel teljes mindennapokat. Bár Washingtonból és Moszkvából is pozitív jelzések érkeznek, teljes bizonytalanság övezi a hadászati támadófegyverekről szóló (START) megállapodás utódját, annak tartalmát (például szerepelnek-e benne a rakétavédelmi rendszerek?), s aláírásának időpontját.
Az Egyesült Államok új koncepció mentén, óvatosabb retorikától kísérve ugyan, de töretlenül fejleszti rakétavédelmi képességét, legyen szó új technológiák teszteléséről vagy létező és tervezett rendszerek telepítéséről szövetséges országokba. Rövid távon a Perzsa-öböl térségében, Izraelben, a Földközi- és a Vörös-tengeren jelentek meg egyebek között fejlesztett Patriot-ütegek és SM–3 ellenrakétákkal felszerelt cirkálók és rombolók, 2015-ös céldátummal viszont Romániába és Lengyelországba is helyeznének szárazföldi telepítésű SM–3-asokat. Minden bizonnyal téma lesz Bukarest csütörtökön bejelentett vállalása a rendszer befogadására, amelynek helyszínéről ugyan egyelőre nincs hivatalos információ, ám nagy valószínűséggel a Fekete-tenger-parti sáv lesz a befutó, ahol már most is állomásoznak amerikai katonák.
Ugyancsak kínálkozik a NATO kidolgozás alatt lévő stratégiai koncepciója vagy éppenséggel az új orosz katonai stratégia, amelyet tegnap írt alá Dmitrij Medvegyev elnök, s amelyben az újdonságok között a megelőző nukleáris csapás lehetősége is szerepel.
Az iráni nukleáris program már a konferenciára igyekvő politikusok között is beszédtéma volt. Berlinben az orosz és a német külügyminiszter úgy vélte, hogy Teherán legutóbbi állásfoglalása – Mahmúd Ahmadinezsád elnök nyilatkozata – esélyt teremt az urándúsítás gyakorlati kérdésében való megegyezésre.