Az exportösztönzési programot Bajnai 2008. november 13-án, a Parlamentben megrendezett gazdasági csúcsértekezleten hirdette meg. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. lapunknak adott válaszaiból az derül ki, hogy a nagyszabású tervekből szinte semmi sem valósult meg. Bajnai Gordon a program révén közvetlen támogatást, hitelgaranciát és kamattámogatást ígért annak érdekében, hogy a magyar cégek könnyebben tudjanak külpiacokat szerezni. A kétéves időtartamra vonatkozó, a világgazdasági válság kirobbanása után megfogalmazott ígéretek között versenyképesebb üzleti környezet, valamint gazdaságdiplomáciai offenzíva is szerepelt Oroszország, a Közel-Kelet, a Balkán és Kína irányába.
*
Lapunk felkereste a korábban Bajnai által felügyelt gazdasági minisztériumot, s azt tudakolta: 2008 novemberétől hány exportőr vállalkozás kapott közvetlen állami támogatást – hitelgarancia és kamattámogatás formájában – a gazdaságélénkítési program részeként. Válaszában a szaktárca a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-hez és az Eximbankhoz irányított minket, mondván, a kérdés megválaszolásában nem ők, hanem e két intézmény az illetékes. Csakhogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kommunikációs vezetője, Béni Gyöngyi megkeresésünkre közölte: a téma nem hozzájuk tartozik, mivel üzleti szabályzatuk szerint exportőr vállalkozásokat nem segítenek. Az Eximbank válaszában ugyancsak az szerepel, hogy közvetlen állami támogatást nem nyújtanak. Mint írják, a magyar bankok közül az Eximbank az egyetlen, amely költségvetési hátterű exportgaranciát tud kibocsátani konkrét, szerződésekkel alátámasztott kiviteli ügyletekhez. – Ez a gyakorlat a gazdaságélénkítési program meghirdetése óta sem változott – tudatta Rosta György vezérigazgató-helyettes, hozzátéve: a jelenleg fennálló exporthitel-állomány és a költségvetési hátterű garanciák állománya mintegy 150 vállalkozás ügyleteinek a megvalósulását segíti elő.
A korábban meghirdetett exportösztönzési programban a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary) sem érezte magát illetékesnek. A társaság tudatta: ők csupán konkrét üzletszerzésben tudnak hazai cégeknek segíteni. Elhárította érdeklődésünket a Magyar Fejlesztési Bank is. Ők a lépést azzal indokolták, hogy állami támogatással nem foglalkoznak, csak hiteleket nyújtanak.
A tavalyelőtti gazdasági csúcsértekezletet még Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kezdeményezésére hívták össze. Az ülésen az öt parlamenti párt képviseltette magát, és meghívottként az Országos Érdekegyeztető Tanács, a kamarák, a jegybank, az Állami Számvevőszék és a Magyar Bankszövetség illetékesei is részt vettek.

Lebuktak a tetőfedő maffia tagjai – videón a TV2 stábjának rajtaütése