Zugspitze – viharsarok Németország tetején

A Zugspitze adottságainak köszönhetően számtalan egyéb német csúcsot tart: 332 km/órás szél, 940 centiméter vastag hótakaró. A csúcs 2962 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, 350 méterrel alatta található Németország egyetlen gleccser síterülete is, a Zugspitzplatt. Tirol és Bajorország határán járunk, Magyarország közepétől mintegy 800 kilométerre.

Mankó. Alkalom a felfedezésre: Gratis-Pisten-Spass ajánlatában a Tiroli Zugspitz Aréna több mint 100 üzemeltetője síbérlettel lepi meg vendégeit. 2010. március 20–27-e között ingyen lehet síelni a Happy Ski Carddal a Tiroli Zugspitz Aréna síterepein, a legészakibb alpesi gleccser környékén. További információ és szállásfoglalás: zugspitzarena.com, valamint a Tiroler Zugspitz Arena telefonos ügyfélszolgálatán, a 0043 5673 20 000-s számon.

Az enciklopédiák szerint, noha a Zugspitzét először 1590-ben egy határleírás említi, két évszázaddal később a név még mindig nem közismert: egy 1796-ban kiadott Bajorországról szóló utazási kalauzban ugyanis nem szerepel. A helyi lakók főleg állattenyésztésből és fakereskedésből éltek; a magas Zugspitze-hegymasszívum gazdaságilag ekkor még nem volt kiaknázható. A vidék feltárására 1897. augusztus 7-én indult az első dokumentált expedíció Garmisch-Partenkirchenből. Tagjai Francois Gabriel Graf von Bray, a regensburgi botanikus kert vezetője, a botanikus Kaspar Graf von Sternberg, Charles Francois Duval, Reinhard Friedrich Freiherr von Werneck, továbbá vezetőként és segítőként tizenkét helyi lakos. Az expedíció célja a Partnach folyó hőmérsékletének és a régió növényvilágának vizsgálata volt. Ám Bray gróf jelentésében nem említi a Zugspitzét.
Azóta nagyot fordult a világ. A Zugspitze-masszívum tiroli oldalán fekvő völgyben nyolc település egyesíti kínálatát, a Zugspitz Arénát alkotó területet évente 1,3 millió látogató keresi fel, közülük egymillió a csúcsra is fellátogat. A környék megtalálta a természeti adottságok hasznosításának lehetőségét: téli és nyári sport- és üdülőhely várja a nagyközönséget.
A tapasztalt hegymászók eszköztárán túl, a csúcs kétfajta járművel közelíthető meg: fogaskerekű vasúttal vagy kötélpályával. Mi Ausztria felől érkezünk. A Tiroler Zugspitzbahn az 1725 méter szintkülönbséget 10 perc alatt teljesíti, a kabin a felhők fölé emelkedik, síelők, látogatók vegyesen érkezünk a fogadóállomásra, ahonnan a szabadba kilépve egy elhagyott határőrállomás fogad. Isten hozott Bajorországban! Egy legenda szerint I. Ferenc József 1854-ben, az esküvője alkalmából ajándékozta a Zugspitzét a Német Birodalomnak, amikor II. Vilmos német császár Bécsben látogatást tett nála. A csúcs a sűrű beépítettség miatt eredeti formájában ma már nem látható, volt helyét a keleti csúcskereszt azonosítja, az egy méterrel magasabb nyugati csúcsot az első világháborúban felrobbantották. Az 1900-ban készült fényképen még látszik a létező nyugati csúcs a „müncheni ház” mögött, helyét egy rúd jelzi. A Zugspitzén működik Németország legmagasabb kihelyezett postafiókja, legmagasabban fekvő sörkertje, a meteorológiai állomás és adótornyok mellett pedig egy állandó kiállítás is található. A hegyek, hegyi vasutak szerelmeseit gazdag tárlat fogadja.
A legelvetemültebb gleccsersíelők is megállnak egy pillanatra: a metsző hideg ellenére a szabadtéri teraszon mindenkit rabul ejt a panoráma. Tiszta időben a Grossglocknertől a müncheni tévétoronyig ellátni, az Alpok felülnézetben páratlan látványt kínál, a német, osztrák, svájci, valamint olasz Alpok csúcsai láthatók, innen ered az útikönyvek programajánlója is: kilátó négy országra.
A hideg ellenére elgondolkodtató adatokról hallunk. A hóbiztos síterületként hasznosított gleccser olvad. Az elmúlt húsz évben felére csökkent, becslések szerint eredeti területének mintegy kilencven százalékát elvesztette. A nyári hőhullámokat a meteorológiai állomás is rögzítette, a legmagasabb mért hőmérséklet ekkor 17,9 Celsius-fok volt. A kilátó minden bizonnyal megmarad, a sícentrum gazdaságos működtetésének jövője azonban borús képet mutat. Az üzemeltető részvénytársaságok jól tudják, hogy egy sícentrum akkor működtethető gazdaságosan, ha egy szezonban legalább 100 síelésre alkalmas havas nap garantált, hogy az alpesi sízéshez minimum 30 centiméter hóra, míg a sífutáshoz 15 centiméter hóvastagságra lenne szükség. A visszaúton zergéket pillantunk meg a felvonó kabinjából, kísérőnk, a Zugspitzbahn formaruháját viselő holland fiatalember hívja fel rájuk a figyelmünket.
Ismét Ausztriában vagyunk, a Zugspitz Aréna valamivel alacsonyabban fekvő és a gleccserhez viszonyítva némiképp melegebb lejtőit indulunk felfedezni – immár síléceken. Eddigi síkirándulásaink gyakorlatától eltérően ezúttal idegenvezetőt fogadunk. Thomast, aki nyáridőben erdei munkás, télen síoktató. Alkalom szüli a kérdéseket, ebéd közben kiderül, hogy Thomas nemigen ismer más síterepeket, a környékbeliekhez hasonlóan keveset utazik. Tulajdonképpen igaza lehet, a hegyekkel nem lehet betelni. 147 km rendezett sípálya az ő téli munkahelye, és ha hinni lehet a gazdaságtan tételeinek, aki megél abból, amiben ő a legjobb és amit szeret, az nemigen sóvárog idegen tájak után. A városias szolgáltatások itt hiányoznak ugyan, de Innsbruck és München között félúton, ráadásul alig egyórányi autóútra e városoktól senki sem gondolja elszigeteltnek a környéket.
A nyolc település legtöbb szálláshelyén, éttermében, a fürdőkben és a sportpályákon, a kölcsönzőkben háromnyelvű eligazítás fogadja a vendégeket. A német és az angol mellett a holland a Zugspitz Aréna harmadik „hivatalos” nyelve. Érdeklődéssel figyeljük a sívakációban is kempingező hollandokat, közben átalakultak a kempingezéshez társított eddigi fogalmaink. Aki nem kíván kempingezni mintegy 850 szálláslehetőség közül választhat, a négycsillagos szállodáktól a panziókon át az apartmanokig az ausztriai síterepeket ismerők számára a megszokott körülmények fogadják a látogatót. Illetve mégsem. Nyoma sincs a dél-tiroli lazaságnak, a régió a müncheniek kedvelt helye, a messziről érkezettek pedig itt a hollandok – a házigazdák a menetrendet és a tűréseket is ehhez igazítják. Ezen a vidéken jóval ritkább a magyar szó.