Pótvizsgázásra is alkalmatlan volna a Gyurcsány–Bajnai-kormány egyházpolitikából. Ahogyan nyolc éven át, úgy utóbb se tartották be a törvényeket, nem adták meg az intézményfenntartó felekezeteknek azt, ami közfeladat-átvállalásukért jogosan megilleti őket – mondta lapunknak Balog Zoltán, a parlament emberi jogi, vallásügyi bizottságának fideszes elnöke. Közölte, levelet írt Bajnai Gordon kormányfőnek, írásbeli választ kérve arra, mi történik az egyházi iskolák törvényes állami támogatása helyett. A Balog-levél felidézi: komoly és lezáratlan vita alakult ki a közintézmény-fenntartó egyházak és a kormányzat között az előbbieket megillető kiegészítő támogatásról, bár az érdemi egyeztetések újfent elmaradtak.
Korábban nyilvánosságot kapott: a Bajnai-kormány – a korábbi gyakorlatot önkényesen felrúgva – nem határozta meg a 2008-ról szóló (tavaly meghozott) zárszámadási törvényben a 2008. év pótlólagos egyházi kiegészítő támogatásának öszszegét. Ehelyett arról rendelkezett csak, hogy február 15-ig kormányrendelet útján határozza meg a szóban forgó finanszírozási adatot. Amint arról már hírt adtunk: a rendelet késve született meg, és az egyházak megrökönyödésére mindössze 3,283 milliárd forint tartozásról szólt. A törvényalkotók előzőleg kikötötték a zárszámadási törvényben: a másfél éve elmaradt támogatásfajta mértékének megállapításához a kormánynak ki kell kérnie az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleményét, számítási útmutatását. Lapunk nem hivatalos számvevőszéki információja szerint az ÁSZ több mint egymilliárddal nagyobb tartozást számolt ki az egyházak javára. A felekezetek további sérelme: ahelyett, hogy a korábbi évekhez hasonlóan már tavaly decemberben megkapták volna azt a korrekciós kiegészítést, ezúttal csak 2010. június végi határidővel vállalta a kifizetést az addigra már nem létező Bajnai-kormány (két összegben).
Mindezek miatt a katolikus és a református egyház súlyos bírálattal illette a kabinetet. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke jelezte: nem mondhatnak le a jogosan járó összegekről. Utóbb kiderült: a püspökök az Alkotmánybíróságtól kérik a szóban forgó kormányrendelet, illetve a tavaly módosított közoktatási törvény felülvizsgálatát, mivel azok több ponton sértik az egyházak oktatással kapcsolatos jogait. A katolikusok és a reformátusok – immár a miniszterelnökhöz forduló Balog Zoltán is – egyaránt sürgetik, hogy a Pénzügyminisztérium hozza nyilvánosságra a számvevőszék idevágó véleményét, amiből fehéren-feketén kiderülne, figyelembe vette-e a kormány az ÁSZ iránymutatását. Lapunk még hétfőn megkérdezte a Pénzügyminisztériumot, hajlandó-e eleget tenni a kérésnek. Azt is tudakoltuk: mikor érkezik a tartozás első részlete az egyházak számlájára, még a jelenlegi kormány idején vagy később? Lapzártáig semmiféle választ nem kaptunk.
Hátrányos megkülönböztetés éri az egyházi iskolákat azon a téren is, hogy az oktatási rendszeren belüli arányuknál jóval nagyobb mértékben folytat le körükben ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal. Így volt ez már 2008-ban is: akkori hivatalos adat szerint a vizsgálatnak kitett iskolák 22 százaléka volt egyházi, holott az egész iskolarendszerben legfeljebb hatszázalékos a reprezentációjuk.
origo.hu
„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított
