Első fokon elítélték Debreczeni Józsefet

Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt bűnösnek találta a bíróság Debreczeni József közírót, az MDF parlamenti képviselőjelöltjét. A főváros II–III. kerületi bírósága tegnapi, nem jogerős ítéletében úgy foglalt állást, hogy Debreczeni az említett vétséget egy 2008. szeptemberi, a Népszabadságban megjelent cikkével követte el. A kiszabott büntetés százezer forint, amelyet naponta 500 forint jóváírása mellett le is ülhet a közíró.

Debreczeni a tárgyalás után újságírók előtt arról beszélt, még elgondolkodik azon, megfellebbezi-e az ítéletet. Erre három napja van, ha nem teszi meg – később kiderült, megteszi –, akkor a határozat jogerőre emelkedik. Debreczeni azt is elmondta, hogy nem fog fizetni, így ha a határozat jogerőre emelkedik, akkor kétszáz napra rács mögé kell vonulnia.
Debreczeni József A diktatúra árnyéka című cikkében írt arról, hogy az UD Zrt. titkos hálózatot hozott létre törvénytelen eszközökkel történő információgyűjtés céljából, feltörte a Freemail levelezőrendszert, és felhasználók adataihoz jutott hozzá. A cikkben tágabb összefüggésben értekezett a diktatúra eljövetelének egyre nagyobb veszélyéről is.
*
Az ítélethozatal előtt, élve az utolsó szó jogával, azt fejtegette, hogy amennyiben a bíróság az általa véleménynyilvánításnak titulált írás tartalma miatt elmarasztalja, akkor azt a cikkben vázolt gyászos (értsd: diktatúrát vizionáló) jövőkép megnyilvánulásának tekinti.
Debreczeni védekezését, amely szerint ő csak véleményt közölt, a bíróság nem fogadta el. Az indoklás szerint azért, mert az UD Zrt. által kifogásolt állításait „Nézzük a tényeket!” felszólítással vezette fel. A fent már említett kijelentések egyikéről sem sikerült azonban bebizonyítania, hogy azok megfelelnek a valóságnak, sőt az UD-ügy kapcsán indult számos vizsgálat világossá tette, hogy Debreczeni megállapításai nem voltak helytállók.
A vádlott a perben azzal védekezett, hogy neki mint publicistának nem dolga a tényeket olyan alapossággal megvizsgálnia, mint egy oknyomozó újságírónak. Így saját tényállításait is pusztán személyes véleménynek tartja. Elismerte ugyanakkor, hogy az UD Zrt.-re vonatkozó negatív kitételek kapcsán egyáltalán nem adott hitelt a cég közlendőinek, így azokat cikke megírásakor szándékosan nem vette figyelembe.
A bíróság rámutatott arra is, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem korlátok nélküli, többek között mások jó hírnevének és jogainak védelme érdekében is korlátozható. A védelem várhatóan fellebbez, így az elsőfokú ítélet nem jogerős, a Fővárosi Bíróságon folytatódhat tovább az ügy.
Emlékezetes: az úgynevezett UD-ügy 2008 szeptemberében azok után robbant ki, hogy a hatóságok házkutatást tartottak a vagyonvédelmi cég székházában. A művelet során adathordozókat, számítástechnikai eszközöket foglaltak le. Szilvásy György akkori titokminiszter a sajtó előtt arról beszélt, hogy egy árnyék-titkosszolgálat működését sikerült leleplezni, amely a kormányzati gerinchálózat elleni támadásra készült. Később kiderült, hogy Szilvásy szavai nem feleltek meg a valóságnak. A volt miniszter azóta már a botránysorozat egyik érintettjeként, vádlottként szerepel a hatóságok előtt. A megvádolt, virágzó cég azonban tönkrement.
Néhány nappal a házkutatás után állt újságírók elé Dávid Ibolya MDF-elnök, aki egy CD-t mutogatva arról beszélt: pártbeli riválisának, Almássy Kornélnak a ténykedése nyomán az UD Zrt. felé olyan igény fogalmazódott meg, hogy rá (tudniillik Dávidra – a szerk.) nézve „gyűjtsenek terhelőket”.
A lemez az UD Zrt. egyik vezetője és Csányi Sándor OTP-vezér közötti telefonbeszélgetés vélhetőleg manipulált felvételét tartalmazta. Az ügyben folyó vizsgálatok szerint az anyag a titkosszolgálatoktól került Dávid Ibolyához. Ellene és Herényi Károly ellen egyébként csak azért nem folyhat büntetőeljárás, mert a parlament szocialista frakciója nem járult hozzá mentelmi joguk felfüggesztéséhez.