Fürdünk a szlovák tejben

Bár több mint fél esztendő is eltelt, mióta az agrártárca bejelentette, a mai napig sem jelentek meg a tejtermelők megsegítését célzó rendeletek. Eközben tavaly kilenc százalékkal csökkent a hazánkban értékesített tej mennyisége, emellett pedig kétszeresére nőtt a szlovák import.

Csányi Sándoré lehet a Herz. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy a Bonafarm Zrt. százszázalékos közvetlen irányítást szerezzen a felszámolás alatt álló Herz Szalámigyár Zrt. vagyoni értékű jogai, ingóságai, készletei és ingatlanjai felett. A Bonafarm és a Herz tavaly december 1-jén kötött adásvételi szerződést. Eszerint a Csányi Sándor üzletember, OTP-vezér érdekeltségében lévő Bonafarm Zrt. megvásárolja a felszámolás alatt álló Herz Zrt.-t. A GVH engedélyére azért volt szükség, mert az összefonódásban érintett vállalkozás-csoportok – a Csányi-csoport és a Herz Zrt. – együttes nettó árbevétele jelentősen meghaladja a 15 milliárd forintot.

Csaknem tíz százalékkal csökkent tavaly a termelők által értékesített tej mennyisége, a magyar gazdálkodók ráadásul éves összehasonlításban átlag 26 százalékkal alacsonyabb árat kaptak a termékükért. Mindeközben öt százalékkal több tejtermékeket adtak el idehaza az üzletek, ami csak az import növekedésével volt lehetséges – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb tejpiaci jelentéséből. A legerőteljesebben a tartós dobozos tejek behozatala nőtt tavaly. Az AKI beszámolója szerint a versenyképesebb szlovák és cseh árak hatására tavaly január és november között Szlovákiából több mint kétszeresére, Csehországból pedig másfélszeresére nőtt a Magyarországra importált félzsíros dobozos tejek mennyisége. A Szlovákiából származó termékek ára literenként mintegy 30 forinttal, a csehországi pedig 35 forinttal marad el a hazai ártól.
A kutatóintézet elemzéséből az is kiderült, hogy hazánkban a tej fogyasztói árából a termelő és a feldolgozó 26-26 százalékban részesedik, a kereskedelem pedig annak 32 százalékát vágja zsebre. A környező országok közül a gazdák nálunk kapják a legkevesebbet a termék végső fogyasztói árából. Németországban például a tej árának 53 százaléka a gazdálkodókat illeti meg, a kereskedelem pedig megelégszik a fogyasztói ár 18 százalékával. Csehországban a tehéntartók az ár 40, Szlovákiában pedig 36 százalékát kapják meg.
Nem sok minden változott a tejtermelők tavaly novemberi tüntetése óta – közölte lapunk megkeresésére Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács termelői oldalát képviselő alelnök. Mint mondta, havi összehasonlításban tavaly decemberben és idén januárban két-két százalékkal, átlagosan 65-70 forintra emelkedett a termelői tej átvételi ára, s azóta lényegében nem változott. Istvánfalvi információi szerint éves szinten a hazai tejelő tehénállomány 11 ezerrel csökkent.
Ráadásul az aggasztó helyzet sem képes gyorsabb munkára serkenteni az agrártárcát. A mai napig nem jelentek meg azok a rendeletek, amiket a földművelésügyi minisztérium a helyzet megoldása érdekében még tavaly év közepén harangozott be – tette hozzá az alelnök. A tárca elmaradt intézkedései literenként 20-22 forintos bevételt jelentettek volna a gazdálkodóknak, amit a bejelentés hatására a feldolgozók, illetve a kereskedők rögtön be is építettek az áraikba. A tavaly novemberi tüntetés egyik fő követelése éppen az volt, hogy az ígért rendeleteket mielőbb alkossák meg, mégpedig úgy, hogy a szóban forgó többletforrásokat a gazdák lehetőleg még 2009 végén, de legkésőbb az idén év elején megkaphassák. Jelen állás szerint – közölte a szakember – ez legfeljebb 2010 végén történik meg.