Vártuk, de nem hívtuk, miért fájdítsuk a szívét? Sokan voltak, akik készültek, egyszer mégis megváltozik a sötét hatalmak kora, és meglátják szülőházukat, a templomot, a tanyát, melyekhez ezerszálú kötődéssel ragaszkodott a lélek – és közeledett az új évezred is. De a láncok-lakatok mind erősebbek voltak a szándéknál. Így emlegetik a temerini szülőföldbeliek Illés Sándort a megrendezett emlékünnepségen.
Következik az élethatározó mondatok felidézése. A mamáé: „Hová rejtselek, már kétszer kerestek?” Ebben ott van: menned kell. És elindul. A vonaton ismeretlen katona szólítja meg: „Én ismerem magát. Két állomás után szálljon le, az állomást kerülje el, és keressen a faluban ismerőst, biztos talál, ő átvezeti. Az én anyám is magyar.” Kezet fognak. És ahová érkezni kell, ott rokont talál, aki a sötétben a menekülés ösvényére vezeti. Nemsokára barátságos falufények fogadják, és amikor visszatekint, eszébe jut: jövök-e még vissza, csak Isten tudja…
Fél évszázad múlik gondokban, s a hazavezető utat a hatalom örökre lezárja. Az elmúlt években a hűséges hazaiak jöttek, üzeneteket hoztak, mint a most múlt napokban is tették, hogy az itteni olvasókkal együtt emlegessük Illés Sándort és örökre hazatértét. Hóban-télben a zuglói polgári kör hívására öten siettek tiszteletadásra az azóta sokat változott faluból. A zeneiskola nagyterme megtelt olvasókkal, barátokkal, tisztelőkkel, emlékezetőrizőkkel.
A hazai vendégek mondják: mi átjöttünk könyveiért, amikor nálunk tiltott volt, és vittük ötösével, talán száznál is nagyobb példányban haza. Akikért nem szól a harang. Az egyik legolvasottabb alkotás lett Bácskában. A példáról aztán újraelevenedik Illés Sándor ötlete: arra kérte az ismerősöket, hogy délben hívják telefonon. Igyekezzenek, hogy a hazai harang kondulása belehallassék a beszélgetésbe.
Az emlékesten a nagy életműből hallgathattunk, és ne felejtsük ki egyik régi olvasójának véleményét: szombatonként a Magyar Nemzet olvasása nekem mindig az utolsó oldalon kezdődött, aztán, ha Illés Sándor írását elolvastam, fordítottam az első oldalra.
Az emlékezet él, Illés Sándor munkássága példa marad a jövendőnek.
origo.hu
Nem kell elrakni az esernyőket – mutatjuk, milyen idő várható a héten
