A Pilinszky Irodalmi Kávéházban tartott ünnepi esten Lukács László, a Vigilia főszerkesztője elmondta: a soron következő, márciusi lapszám a kereszténység és a kultúra kapcsolatát kísérli meg körüljárni, míg a februári számban az elmúlt hetvenöt esztendő megjelenéseiből készítettek válogatást. Az antológiában hetvenöt év magyar irodalmának legjelentősebb alkotói szerepelnek olyan, azóta széles körben ismertté vált művekkel, mint például a Jelentés öt egérről című novella Mészöly Miklóstól, vagy Pilinszky János Halak a hálóban című verse, amelynek egy korai, a ma ismert versszövegtől némileg eltérő változatát közölte 1942-ben a Vigila. Később Nemes Nagy Ágnes, Ottlik Géza és Weöres Sándor is publikált a lapban, amely Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szavaival élve „a lélek és a szellem oázisa és a humanizmus védelmezője” volt a rendszerváltozás előtt, és azt követően is az európai szellem folyóirata maradt, bebizonyítva, hogy képes a kulturális párbeszédre, és nyitott Európára.
Az ünnepséget követő kerekasztal-beszélgetésen öt keresztény kulturális folyóirat, a Vigilia, a Mérleg, a Távlatok, a Pannonhalmi Szemle és az Egyházfórum szerkesztői és főszerkesztői keresték a választ kultúra, vallás és társadalom kapcsolatának aktuális kérdéseire. A résztvevőket elsősorban a kereszténységnek a társadalommal való kapcsolattartása foglalkoztatta: mint abban többen egyetértettek, a kereszténység napjainkban kiszorulni látszik a magyar társadalmi életből, és elszakad a kultúrától is, amelynek a korábbi századokban mecénása és ihletője is volt egyszerre. Lukács László szerint a keresztény egyház elveszítette azt a szellemi erőt, amely a katedrálisok építését és más hatalmas kulturális teljesítmények létrehozását lehetővé tette, és véleménye szerint napjaink társadalmában vallásosságától függetlenül maga a kultúra is tért veszít. A probléma megoldásáról Szabó Ferenc, a Távlatok főszerkesztője úgy vélekedett, hogy a kereszténység megfelelően képzett szakemberek és a média felhasználásával képes lenne elérni a mai társadalmat is, de a rádió és a folyóiratok támogatása elmondása szerint nem szerepel kellő hangsúllyal az egyházi vezetők céljai között. A kulturális értékeken keresztül folytatható párbeszéd jelentőségére a Pannonhalmi Szemle szerkesztője, Varga Mátyás hívta fel a figyelmet, aki derűlátóbban vélekedett a keresztény kulturális folyóiratok helyzetéről. Mint elmondta: a Pannonhalmi Szemle előfizetőinek száma az utóbbi időben növekedést mutat, és a felmérések szerint az olvasók jelentős része nem a szűk értelemben vett vallásos emberek közé tartozik. A nem keresztényekkel folytatott párbeszéd kérdésében egyetértés mutatkozott a szerkesztők és a főszerkesztők között: a folyóiratoknak a ma társadalmával kell dialógust folytatnia, és nem tekinthet el a napjainkban tapasztalható társadalmi és kulturális jelenségektől. „Multikulturális világunkban az egyháznak talán olyan kulturális értékekkel is kapcsolatot kell teremtenie, amelyeket hagyományos szemlélete miatt eddig elutasított” – vélekedett a vita zárásaként a Vigilia főszerkesztője.
origo.hu
Kiderült, hogy mikor jön végre az igazi nyár!
