A baloldal számára a határon túli magyarok mindig inkább kényelmetlenséget jelentettek, mintsem a nemzethez tartozó sorstársainkat, akiket a történelem a határ másik oldalára kényszerített. A rendszerváltozás óta nem egyszer igyekeztek a tudtukra adni, hogy nem tekintik őket magyarnak. Amikor a kormány 2010-ben módosította az állampolgársági törvényt, majd 2012-ben a választójogi törvényt, hogy a külhoni magyarok állampolgárságot szerezhessenek és beleszólhassanak a közügyekbe, akkor is hangosan a módosítások ellen szólalt fel a balliberális oldal.

Hogy a baloldal számára mennyire nem számít tragédiának a trianoni diktátummal elcsatolt területek elvesztése, jól mutatja, hogy 2002-ben az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter és román kollégája, Adrian Nastase együtt koccintottak és ünnepelték Erdély elcsatolásának évfordulóját Budapesten. Ezen az ünnepségen ott volt még többek között Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora, Kovács László külügyminiszter és Göncz Árpád volt köztársasági elnök is.
Két évvel később már nem csak azt ünnepelték, hogy magyar emberek rekedtek egyik napról a másikra a határ túloldalán, hanem még igyekeztek is magyart a magyar ellen uszítani. Ugyanis 2004-ben tartottak népszavazást a kettős állampolgárságról. Bár maga a szavazás érvénytelen lett végül a kevés résztvevő miatt, az eredmény azt mutatta, hogy az igennel szavazók voltak többségben. Ebben az időben a baloldal válogatott uszító módszerekkel igyekezett rávenni a magyarokat, hogy szavazzanak nemmel, szavazzanak nemzettársaikkal szemben.
Többek között azzal riogattak, hogy ha győznek a támogató szavazatok, akkor 23 millió román vendégmunkás özönli el hazánkat.
Manapság ugyanez a baloldal válogatás nélkül beengedné a migránsokat Magyarországra.
De nem csak a baloldali politikusok veszik semmibe a határ két oldalán élő magyarság közös történelmét. Még 2021. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulóján Kepes András Kolozsváron egy eseményen úgy vélekedett, hogy nekünk magyaroknak nincs közös történelmünk, és Magyarország tízévente „újrahazudja” a múltját. A baloldali riporter véleményét nem „csak” a trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára időzítette, hanem a nemzeti összetartozás napjára is, amelyet 2010 óta tartanak június 4-én.