A baloldal számára a határon túli magyarok mindig inkább kényelmetlenséget jelentettek, mintsem a nemzethez tartozó sorstársainkat, akiket a történelem a határ másik oldalára kényszerített. A rendszerváltozás óta nem egyszer igyekeztek a tudtukra adni, hogy nem tekintik őket magyarnak. Amikor a kormány 2010-ben módosította az állampolgársági törvényt, majd 2012-ben a választójogi törvényt, hogy a külhoni magyarok állampolgárságot szerezhessenek és beleszólhassanak a közügyekbe, akkor is hangosan a módosítások ellen szólalt fel a balliberális oldal.
Hogy a baloldal számára mennyire nem számít tragédiának a trianoni diktátummal elcsatolt területek elvesztése, jól mutatja, hogy 2002-ben az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter és román kollégája, Adrian Nastase együtt koccintottak és ünnepelték Erdély elcsatolásának évfordulóját Budapesten. Ezen az ünnepségen ott volt még többek között Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora, Kovács László külügyminiszter és Göncz Árpád volt köztársasági elnök is.
Két évvel később már nem csak azt ünnepelték, hogy magyar emberek rekedtek egyik napról a másikra a határ túloldalán, hanem még igyekeztek is magyart a magyar ellen uszítani. Ugyanis 2004-ben tartottak népszavazást a kettős állampolgárságról. Bár maga a szavazás érvénytelen lett végül a kevés résztvevő miatt, az eredmény azt mutatta, hogy az igennel szavazók voltak többségben. Ebben az időben a baloldal válogatott uszító módszerekkel igyekezett rávenni a magyarokat, hogy szavazzanak nemmel, szavazzanak nemzettársaikkal szemben.
Többek között azzal riogattak, hogy ha győznek a támogató szavazatok, akkor 23 millió román vendégmunkás özönli el hazánkat.
Manapság ugyanez a baloldal válogatás nélkül beengedné a migránsokat Magyarországra.
De nem csak a baloldali politikusok veszik semmibe a határ két oldalán élő magyarság közös történelmét. Még 2021. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulóján Kepes András Kolozsváron egy eseményen úgy vélekedett, hogy nekünk magyaroknak nincs közös történelmünk, és Magyarország tízévente „újrahazudja” a múltját. A baloldali riporter véleményét nem „csak” a trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára időzítette, hanem a nemzeti összetartozás napjára is, amelyet 2010 óta tartanak június 4-én.
A közelmúltban visszavonult Gyurcsány Ferenc is kivette a részét a magyarok megkülönböztetéséből. A DK korábbi elnöke ugyanis nem akarta, hogy a külhoni magyarok beleszólhassanak az anyaországi ügyekbe. Ez a korábbi pártelnöktől nem lehetett meglepő, hiszen ő is vezető politikusa volt 2004-ben annak az MSZP-nek, amely a külhoni magyarok ellen kampányolt. De a mára a DK-hoz közeledő Jakab Péter is a határon túli magyarok szavazati joga ellen szólal fel. A Nép Pártján Mozgalom elnöke még petíciót indított arról, hogy töröljék el a határon túl élő magyarok szavazati jogát.
Márki-Zay Péter is bemutatta még a 2022-es választások előtt, hogy belőle is teljesen hiányzik a határon túli magyarok iránti szolidaritás. A baloldal bukott miniszerelnök-jelöltje többször tett sértő megjegyzéséket a külhoni magyarokra. A háború kitörése után pedig azt nehezményezte, hogy a Magyarországra menekülők nagy többsége szerinte oroszbarát és Fidesz-szimpatizáns, így a választásokon könnyebben tudnak majd a kormánypártokra szavazni. Itt azonban nem állt meg Márki-Zay Péter, ugyanis egy alkalommal azt fejtegette, hogy a határon túli magyarok tudatlanok, de mondott rájuk olyat is, hogy „levélszavazó zombik”.
Ezek az esetek nem múltak el nyomtalanul, mint azt Magyar Péter újabb botrányos kijelentése is mutatja.
A Tisza Párt elnöke ugyanis egy friss videóban arról beszélt, hogy szerinte Erdély román föld. A kijelentéssel kapcsolatban Bohár Dániel is rámutatott, hogy Magyar Péter ugyanolyan, mint a korábban hasonlókat mondó többi baloldali politikus.
