Vizsgálatot kezdeményez az Európai Bizottság (EB) és a belga hatóság is annak érdekében, hogy kiderítsék, mi az oka annak, hogy a Nyugat-Balkán egyes államainak megadott vízummentesség után miért nőtt meg drasztikusan az ezen országokból a Nyugat-Európába érkező menekültek száma. A szerb Beta hírügynökség adatai szerint a vízumkényszer tavaly december 19-én történt feloldása óta 5-10 ezer albán érkezett az Európai Unió nyugati felébe. A menekült státusért folyamodók elsősorban Dél-Szerbia és Észak-Macedónia többségében albánok lakta részéről érkeztek. A növekvő menekültáradat miatt egyébként a brüsszeli kabinet felszólította a szerb és macedón diplomáciai kirendeltségeiket, hogy a tisztán látás végett mielőbb rendezzék az egyre súlyosabb kérdést a helyi kormányzatokkal.
Nincs pontos adat arról, hogy hány presevói és bujanovaci albán kért menedékjogot az Európai Unió országaiban a vízumkényszer megszüntetése óta – reagált az Európai Bizottság és Belgium ez ügyben eszközölt vizsgálatára Riza Halimi. A dél-szerbiai albánság egyik politikai vezetője, a Demokratikus Cselekvés Pártjának elnöke szerint a legtöbb innen érkező albán a rokonaikhoz, barátaikhoz megy ki Nyugatra, és onnan kér menedékjogot.
Elemzők ennek kapcsán már rámutattak arra, hogy az amúgy nagy számban külföldi diaszpórákban élő albánok a vízummentesség miatt még nagyobb számban érkezhetnek Nyugat-Európába. Brüsszeli sajtóhírek szerint ráadásul a Belgiumba érkezőket hamis információkkal látják el, és elhitetik velük, hogy az odaérkező menekültek automatikusan 800 eurós segélyt és szociális lakást kapnak. Az EB vizsgálata kellemetlenül érintheti a még vízummentességgel nem rendelkező államokat, így Boszniát vagy a már NATO-tagsággal rendelkező Albániát. A negatív folyamatok ráadásul már a december 19-én mentességet kapott országokra – Szerbia, Montenegró és Macedónia – is kellemetlenül viszszahatnak. A menedéket keresők számának megugrása miatt – a flamand közszolgálati televízió szerint – Yves Leterme belga miniszterelnök és Melchior Wathelet bevándorlásért felelős miniszter a jövő hónapban Horvátországba, Macedóniába és Koszovóba látogat.
Párbeszéd Koszovóról. Állandó megbeszéléseket kell folytatnia a mindenkori szerb kormányzatnak a koszovói rendezéssel kapcsolatban – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Vojiszlav Kostunica. Az ellenzéki Szerb Demokrata Párt elnöke szerint ez ugyanakkor nem történhet parlamenti felhatalmazás nélkül, és ennek hiányában a kabinet sem köthetne új egyezményeket. Csehország közben nem látja értelmét diplomáciai képviselet működtetésének Pristinában – közölte Jan Kohut. A külügyminiszter szerint Koszovó prágai elismerése éppen elég gesztus volt. (MN)

Lánczi Tamás rossz híre a mikroadományozóknak: Téged átvertek! – videó