Csupán kommunikációs szempontok alapján, tanácsadói javaslatára döntött úgy Szekeres Imre, hogy a kampányban nem mond le a honvédelmi miniszterségről, egy ilyen lépés ugyanis, legalábbis a stratégák szerint, a kormánynak és a pártnak is kellemetlen lenne, a politikus pedig magára húzná a botrányt – információink szerint ezen logika mentén született végül az a döntés, hogy a lemondását egyébként komolyan fontolgató tárcavezető a helyén marad. A napokban kirobbant újabb, honvédséget érintő korrupciógyanú eredményeként a katonai és a minisztériumi vezetés több tagja ellen is büntetőeljárást indítottak, ami önmagában elegendő ok lehetne arra, hogy a területért felelős miniszter félreálljon, ehhez képest a szaktárca, az MSZP és a kormány kommunikációs csapata egy egészen sajátos érveléssel próbálja védeni Szekerest. Eszerint a honvédelmi miniszter éppen azzal ismeri el politikai felelősségét, hogy nem mond le. A Honvédelmi Minisztérium (HM) közleménye kiemeli, hogy Szekeres Imre „minden erőfeszítése ellenére” történhetett meg, hogy „néhány személy a szervezeten belül” esküjét semmibe véve „törvénybe ütköző cselekményeket követett el”. A miniszter felelősségvállalása a HM-ben tegnap azt jelentette, hogy a politikus „nem hagyja magára a szervezetet”, hanem utasításokat ad a katonai elhárításnak, hogy az „eddigieknél is alaposabban” dolgozzanak. Szekeres egyúttal kezdeményezi, hogy tartson rendkívüli ülést az Országgyűlés honvédelmi bizottsága, hallgassa meg őt és Kovács Tamás legfőbb ügyész beszámolóját a folyamatban lévő ügyekről.
Szollár Domokos kormányszóvivőt korábban nem tudtuk elérni a témában, tegnapra neki is sikerült megfogalmazni nyilatkozatát: „fel sem merült”, hogy Szekeres Imre lemondjon a szaktárca vezetéséről.
*
Budai Bernadett, az MSZP szóvivője már odáig ment, hogy éppen Szekeres Imre volt az, aki élére állt a rendteremtésnek a HM-nél, ezért semmi oka lemondani. – Hiszen annak érdekében cselekszik, hogy kiderüljön, mi történt ott, és rend legyen, ha bármiféle visszaélés történt – magyarázta.
Egyébként különös az is, hogy Szekeres Imre a Katonai Biztonsági Hivatalt kérte fel, hogy derítsék fel a korrupciós ügyeket a HM-ben, ennél a szervezetnél ugyanis a napokban szintén felfüggesztették a biztonsági igazgatót, bár azt nem tudni, miért.
Vesztegetés gyanúja miatt eddig két tábornok, két ezredes és egy százados ellen indult büntetőeljárás a Budapesti Katonai Ügyészségen. A terheltek között vannak olyanok is, akiket éppen a ma a rendteremtés élére álló Szekeres Imre nevezett ki vezető beosztásba. Ilyen például Oláh János tábornok, a HM védelemgazdasági főosztályának vezetője, valamint az állami tulajdonban lévő HM Currus Zrt. vezérigazgatója is. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy hasonló rajtaütésen kapták el L. Szilárd ezredest, a HM Currus Zrt. vezérigazgatóját, mint amilyenben a múlt héten része lehetett Szabó Jánosnak, a nemzetvédelmi egyetem rektorának, akit az intézményből vittek el kommandósok. L. Szilárdra állítólag akkor csaptak le, amikor a tisztnek a sofőrjén keresztül akart átadni egy beszállító cég többmilliós nagyságrendű kenőpénzt, hogy vaskos megbízást kaphasson a szaktárca egyik társaságától. Információink szerint egyébként a szaktárcánál régóta nyílt titok, hogy a minisztérium társaságai által elnyert megbízások jelentős részét nem az állami cégek, hanem rajtuk keresztül a közbeszerzés nélkül megbízott alvállalkozók hajtják végre. Éppen ezért kiderülhetnek újabb szálak is a HM vesztegetési ügyeinek sorozatából, hiszen L. Szilárd vallomása több más elkövetőt is bűncselekmények elkövetésének gyanújába keverhet. A katonatisztek a hivatásuk miatt a bűnszövetségben elkövetett vesztegetésért akár húsz év börtönt is kaphatnak, ami miatt felmerülhet, hogy egyesek megpróbálnak vádalkut kötni. Úgy tudjuk, hogy L. Szilárd számos visszaélésről tudhatott, sokszor pedig azzal fenyegetőzött, hogy minden tárgyalásáról titkos hangfelvételeket készített.
