A vietnami drogkartell tíz éve jelent meg Európában; egy ideig heroinban utaztak, de amikor a heroinfogyasztás csökkent, átálltak a fűre – állítja Ródler Norbert őrnagy. A Budapesti Rendőr-főkapitányság kábítószerosztályának vezetője szerint a kelet-európai régióban sokáig Csehország volt a drogmaffia központja, tavalyelőtt azonban számos ültetvényt felszámolt a cseh rendőrség, ezért áttelepült a termesztés zöme hazánkba.
Ródler Norbert szerint mára a magyar marihuánapiac háromnegyedét vietnamiak uralják. A távol-keleti drogkertészek franchise-rendszerben dolgoznak: minden ültetvény ugyanazzal a technikával, ugyanolyan körülmények közt működik. A csoportok tagjai szoros kapcsolatban állnak egymással és külföldi – főleg csehországi és szlovákiai – kollégáikkal. Ha valahol akadozik az ellátás, a terjesztők azonnali szállítással egyenlítik ki a kínálatot.
A vadkendert többnyire zárt helyiségben termesztik. Mesterséges napfényt – nagy teljesítményű, időkapcsolóval vezérelt világítóberendezéseket – használnak tudományos számítások alapján: tudják, a növénynek a különböző fejlődési szakaszokban mennyi fényre van szüksége az optimális hatóanyag-tartalomhoz. A fejlődést elősegítő szén-dioxidot is mesterségesen adagolják a légtérbe. A szellőztetőrendszerben szénszálas szűrőkön halad át a levegő, hogy az épületen kívül ne érződjön az átható gyantaillat.
A termesztők anyanövényekről választanak le kis darabokat, s ezeket gyökereztetik, amelyhez növekedést elősegítő hormont használnak. (A rendőrség botanikus szakértője jelezte: ez az anyag olyan drága, hogy a magyar egyetemek nem tudják beszerezni a kísérleti laboratóriumokba.) Így két hónap alatt kifejlődik a szüretelhető növény.
Néma rabszolgák
A rendőrök egymás közt rabszolgáknak nevezik az ültetvények vietnami munkásait, akik rendszerint embercsempészet útján kerülnek a kontinensre. Az osztályvezető számos elfogott kendertermesztőt hallgatott ki. Így vázolja fel egy drogkertész tipikus karrierjét:
– Vietnamban meglehetősen nagy a szegénység, gyenge a szociális ellátórendszer. Az embercsempészek felajánlják, hogy négy-öt ezer dollárért elviszik Európába a család egyik tagját, aki mesésen fog keresni, s majd hazaküldi a fizetését. A rokonság összeadja a pénzt. Az embercsempészek a kuncsaftot tényleg áthozzák Európába, aztán magára hagyják a repülőtéren pénz és iratok nélkül. Az illető felkeresi a helyi vietnamiakat, s rövidesen valaki munkát ajánl: csak növényeket kell gondozni és gépeket kezelni, miközben fűtött, fedett helyen tartózkodhat… Aztán többnyire bezárják őket a házba. Kapnak enni-inni, de pénzt csak alig. A lebukottakat elég könnyű pótolni, folyamatosan érkeznek újabb illegális bevándorlók.
Ezek az emberek az osztályvezető szerint semmit nem tudnak a szállítókról vagy az összekötőkről. De ha tudnának is, hallgatnak, mint a sír: féltik az otthon maradt családot.
A budapesti ültetvények általában kétszáz négyzetméter körüli családi házakban működnek, kertvárosi környezetben. Megesett, hogy a medencét átépítve alakították ki a termesztőhelyet. A termesztők mesterei az álcázásnak. Mivel a lámpáik fénye nagyon erős, az utcai ablakok elé belülről falat húznak, az ablak és az álcafal közé pedig átlagos fényű lámpát szerelnek. Ródler Norbert hozzáteszi: az áramot minden ültetvénynél lopják, manipulálva a villanyórát, így nem lesz feltűnően magas a fogyasztás.
– Hogyan kerülnek mégis a rendőrség látóterébe? Bandaháborúk során buknak le?
– A marihuánapiacon nincsenek bandaháborúk, s ennek két fő oka van. Az egyik az óriási kereslet; több nagy hálózat megfér egymás mellett. A másik az, hogy ha olykor mégis keresztezik egymás útját a terjesztőláncok, háborúzás helyett információkat adnak a rendőrségnek a rivális csoportról. A házakat többnyire bérlik. Amikor az információink alapján felszámolunk egy ültetvényt, eljutunk az ingatlanirodához, aztán egy másikhoz; adatokat szerzünk arról, hogy az illető hol bérelt még ingatlanokat. Budapestről a sok lebukás miatt kezdenek kivonulni, s rövidesen átköltöztetik a telephelyeket a keleti megyékbe a termesztők – véli a főhadnagy.
Egyre több a gyerek díler
Az értékesítést a hálózat középvezetői rétege szervezi. Nagy, kilós tételeket árusítanak a helyi dílerek vezetőinek, akik tovább osztják az anyagot félkilós, majd százgrammos tételekben – egészen a fogyasztókig, akik egyszerre csak néhány grammot vesznek.
A közhiedelemmel ellentétben hazánkban nincs legálisan tartható marihuánamennyiség. Igaz, öt tő vadkender még a csekély mennyiség kategóriába tartozik, ám ekkora készlet tartása is bűncselekménynek minősül. Ugyanakkor az őrnagy rámutat: léteznek tövenként száz–százötven gramm magas minőségű marihuánát adó fajták is, így aztán öttőnyi anyaggal is komoly kereskedelmet lehet folytatni.
– A csekély mennyiség megjelölés ennek fényében elég visszás… Mi értelme van egyáltalán?
– A büntetőjogi különbség a csekély és a jelentős mennyiség közt az, hogy előbbiért legföljebb két évig terjedő szabadságvesztést lehet kiróni. Azonban még senkit nem csuktak le emiatt. Amennyiben ugyanis az elkövető vállalja az elterelést, vagyis a megelőző-felvilágosító kezelést, az eljárást egy évre felfüggesztik. Az elkövető ilyenkor szakemberekkel találkozik, esetleg csoportterápiára jár. Ha igazolást tud felmutatni arról, hogy hat hónapig részt vett a kezelésen, megszüntetik az eljárást.
Ha valakinél kábítószert találnak a rendőrök, kötelesek eljárást indítani ellene. Ródler szerint azonban nincs annyi energiája a rendőrségnek, hogy a fogyasztókat üldözze. A rendőrség feladata a kínálatcsökkentés: minél magasabb szintű elosztókat kell elkapniuk. Csak a tavaly lefoglalt mennyiség tizennyolcezer tő, amelyből körülbelül két tonna marihuánát lehetett volna előállítani. Ha csupán grammonkénti ezerforintos árral számolunk, a lefoglalt tövek akkor is minimum kétmilliárd forintos bevételt jelentettek volna egyetlen szüretből. Szüretelni kéthavonta lehet, így a tavalyi fogás több mint tizenkétmilliárd forint bevételkieséssel járt az értékesítői körnek.
Hazánkban a tényleges éves forgalom elérheti akár a negyvenmilliárd forintot is. Ha viszont évente negyven tonna fogy a szerből, melynek egyetlen grammja elegendő egy kisebb (két-három fős) társaság „betépéséhez”, abból egyenesen következik, hogy az elkövetők exportra is dolgoznak. Ennyi anyagot ugyanis a magyar fiatalok akkor sem tudnának elszívni, ha mindegyikük éjt nappallá téve drogozna. Ugyanakkor az is tény, hogy a marihuánafogyasztás rohamosan terjed, és egyre fiatalabbakat érint. Az általános elképzelés szerint a rossz bácsik osztják az iskola előtt a gyerekeknek a szert. A valóság azonban ennél is szomorúbb: a gyerekek többnyire beviszik az iskolába, és egymás közt árusítják a marihuánát. Került már a rendőrség látóterébe tizenkét éves „díler” is.
Számos honlapon és internetes fórumon tárgyalják és ajánlják a látogatók a marihuánatermesztés, sőt a -fogyasztás módozatait. Bár a törvény szerint aki bűncselekmény elkövetésére felhív, maga is bűncselekményt követ el, Ródler Norbert úgy véli, még sincs értelme ezzel foglalkozni: ha beszüntetnék a honlapokat, az érdeklődők a külföldi kábítószeres weboldalakon böngésznének.
Kendermagos nemzeti stratégia?
A parlament tavaly decemberben 198 igen és 146 nem szavazattal elfogadta a kormány által benyújtott új nemzeti drogstratégiáról szóló határozatot. A drogstratégia 2010-től 2018-ig érvényes, tehát elvileg meghatározza a következő kormány mozgásterét is. Megkerestünk egy ismert szakértőt, aki az új program kidolgozását a kezdetektől közelről figyelemmel kísérte – nevét titkolni kívánja. Úgy véli, a program néhány eleme lehetővé teszi a liberális felfogás érvényesítését: vagyis a leszoktatás helyett az ártalomcsökkentést, a büntethetőség helyett a dekriminalizációt, végső soron pedig a kábítószerek szabaddá tételét célozza. A szakember szerint a határozat lehetővé teheti a drogfogyasztást a börtönökben, amikor így fogalmaz: „Biztosítani szükséges … az ópiátfüggő fogvatartottak számára a szubsztitúciós kezelés lehetőségét és más szükséges ártalomcsökkentő programok rendelkezésre állását.”
A szubsztitúciós kezelés azt jelenti, hogy elvonókúra helyett másik, kevésbé ártalmas szert fogyaszt a droghasználó. A „más szükséges ártalomcsökkentő program” fogalmába pedig akár belövőszobák létesítése is beleérthető. Ugyanakkor köztudott, hogy a büntetés-végrehajtási intézményekben így is komoly problémát okoz a drogfogyasztás. A szakember szerint a szöveg lehetővé teszi, hogy ha egy őrizetes azt állítja: kábítószerfüggő, az ártalomcsökkentő, illetve szubsztitúciós kezelés keretében állami támogatással fogyaszthasson pszichoaktív szereket.
A drogstratégia Kínálatcsökkentés című fejezete szerint növelni kell a drogfogyasztók társadalmi befogadását szolgáló megoldásokat – még ha a fogyasztó kisebb mennyiségben árulja is az anyagot. A dokumentum leszögezi: ennek érdekében módosítani kell a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt. Forrásunk úgy véli, a jelenlegi szabályozás is problematikus, hiszen túl nagy adag tartható anélkül, hogy ennek tényleges büntetőjogi következményei lennének. A hanyagul meghatározott csekély mennyiség (öt tő) akár ezer milligrammnyi hatóanyag-tartalmat, vagyis negyven–ötven adag drogot is jelenthet. Ha valaki egyszerre csak ennyit tart magánál, jól megélhet belőle, és ha eljár az elterelő kezelésekre – vagy legalább beszerez erről valamilyen igazolást –, nem lehet letöltendő szabadságvesztésre ítélni.
A nemzeti drogstratégia készítésében részt vett Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért emberi jogi szervezet drogpolitikai szakértője is. Sárosi egyben tagja a droglegalizációért küzdő, marihuánaszívást népszerűsítő Kendermag-egyesületnek, sőt az egyesület honlapjának egyik szerkesztője. Megkeresésünkre hangsúlyozta: ismeri a konzervatív aggodalmakat, ugyanakkor elégedett a stratégiával, hiszen az az Európai Unió irányelveit tükrözi, s ezek mellett hazánk is elkötelezte magát. Rámutatott: más országokban is kaphatnak a drogfüggő őrizetesek fenntartó kezeléseket (vagyis drogokat). Kérdésünkre elmondta: előfordul, hogy aki börtönbe kerül, és ott nem kap kábítószert, leszokik. Ilyenkor azonban fennáll a veszélye, hogy szabadlábra helyezése után még mélyebbre esik vissza – akár túl is lőheti magát. Arra a felvetésre, hogy a stratégiában benne rejlik a liberalizáció lehetősége, azt felelte: helyes, ha egy nemzeti stratégia nyitva hagy kérdéseket, melyekben nincs társadalmi konszenzus.
A Kendermag-egyesület honlapja a látogatót olyan radikális, marihuánafogyasztásra felhívó külföldi és hazai weboldalakra irányítja, mint a Hightimes.com, a Daath.hu vagy a Raszta.hu. Utóbbi címoldalán „betépett” család látható, köztük egy tizenéves kislány.
Számos szakember hangoztatja, hogy a marihuánafogyasztás szellemi és mentális leépülést, visszafordíthatatlan agyi károsodást okozhat. Zacher Gábor klinikai toxikológus úgy véli: Magyarországon körülbelül kétszázötvenezren szívnak, s tízezerre tehető a kemény függők száma.
origo.hu
Hivatalos titkosszolgálati vizsgálat indult Magyar Péter ukrán kapcsolatai miatt
