Nem lesz klímatörvényünk?

Úgy tűnik, a következő kormányra marad a klímatörvény elfogadása, jelen állás szerint ugyanis nem szavaznak róla hétfőn a ciklus utolsó parlamenti ülésén. A voksoláshoz pedig mindössze annyi kellene, hogy az MSZP-s képviselők visszavonják a módosító javaslataikat, amelyeket egyébként sem a kormány, sem a bizottságok nem támogattak korábban. Az iparnak nem tetszett a klímatörvény.

Bár csütörtökön még szerepelt a hétfői parlamenti ülés napirendjén, tegnapra már levették a klímatörvény tervezetét. Valószínűleg ebben a ciklusban – lévén a jövő hét első napján ül össze utoljára az Országgyűlés – már nem születik döntés erről a javaslatról.
A valamennyi parlamenti erő által támogatott kerettörvény végszavazásához pedig csak annyi kellene, hogy a módosító indítványokat benyújtó MSZP-s képviselők (Koscsó Lajos és Magda Sándor) visszavonják a változtatási javaslataikat. Ráadásul a négy beadvány közül egyik sem kapott támogatást sem a kormány, sem pedig az illetékes parlamenti bizottságok részéről. Visszavonásukkal időt nyerne a parlament, mivel így nem lenne szükség külön részletes vitára, melynek elhagyásával már hétfőn elfogadhatnák a klímatörvényt. Azonban úgy tudjuk, a két szocialista képviselőnek nem áll szándékában elállni a módosító indítványoktól.
Ha valóban meghiúsulna a szavazás a kerettörvényről, annak valószínűleg az ipari szereplők örülnének a legjobban, mivel az elmúlt két napban nem nagyon maradt olyan ipari érdekképviseleti szervezet, amely ne ellenezte volna a klímatörvényben foglaltakat. Legmarkánsabban talán a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közös állásfoglalásban adott hangot nemtetszésének. Mint fogalmaztak, ha a törvényben előírt szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének mértékét be akarnák tartani, az egyet jelentene a kvótaköteles hazai iparágak megszűnésével. A törvény azt tűzte ki, hogy hazánkban a szén-dioxid-kibocsátás 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenjen 2020-ig, 2050-ig pedig összesen 80 százalékos mérséklődést kíván elérni. A szakmai szövetségek viszont úgy vélik, az ipar jelenlegi teljesítményének fenntartása mellett a szén-dioxid-emisszió további csökkentése az iparági adottságok miatt nem lehetséges.
Eközben tegnap a II. magyarországi klímacsúcson Szili Katalin, a törvényt kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke arról beszélt, az ipari szektor profitálhatna is a törvény révén, hiszen az többek között rendelkezik egy pénzügyi alap felállításáról, melyből az ipar is kedvező hitelekhez, támogatásokhoz juthat energiahatékonysági beruházások végrehajtásához. A távirati iroda beszámolója alapján a fideszes Bencsik János azt hangsúlyozta, ellentétben az ipar véleményével, a klímatörvény nem fogalmaz meg többletelvárásokat a szektor számára ahhoz képest, amit az EU egyébként is előirányoz.