Orosz állásokat bombázott volna Cheney

A guantánamói foglyok kényszervallatásában játszott szerepe után Dick Cheney volt amerikai alelnöknek újabb kínos üggyel kell szembenéznie. Egy most megjelent könyv szerint George W. Bush jobbkeze 2008 augusztusában, az orosz–grúz konfliktus kirobbanásakor nem kevesebbet akart, mint lebombázni az orosz állásokat.

Ronald Asmus Egy kis háború, ami sokkolta a világot című könyvében – diplomáciai forrásokra hivatkozva – részletes leírást ad a 2008. augusztus első napjaiban a Fehér Házon belül zajló eseményekről. A brüsszeli transzatlanti központ igazgatója szerint a konfliktus kitörését követően a Bush-adminisztráció valamennyi külpolitikai nagyágyúja elgondolkozott azon, mivel járna egy esetleges amerikai katonai hadművelet a Kaukázusban. Az amerikai Marshall Alapítvány agytrösztjeként is számon tartott kutató a kritikusok szerint nem eléggé világosan és részletesen, de egy, 2008. augusztus 11-én elhangzott megbeszélésre alapozta állításait. Asmus a kérdéses tárgyalásokról azt írja, hogy az amerikai szerepvállalással kapcsolatban főleg Dick Cheney alelnök és Bush nemzetbiztonsági tanácsadója, Steve Hadley között alakult ki komoly konfliktus. Noha a szerző konkrétan nem adja Cheney szájába a katonai invázióra történő buzdítást, a szövegkörnyezet alapján a volt republikánus alelnök szívesen lebombáztatta volna az oroszok utánpótlásvonalának számító Roki alagutat. Cheney magatartását – véli a többek között az amerikai The Johns Hopkins egyetemen is diplomát szerzett szerző – egyébként elsősorban az motiválta, hogy szerinte Moszkva stratégiailag egy nagyobb hadművelet részeként akarta felhasználni a két grúz szakadár köztársaságbeli viszontakcióját. Míg Hadley úgy vélekedett, Oroszország – a grúz provokációra és támadásra reagálva – csak Tbiliszire koncentrál. „Ugyanakkor mindkét szakértő napokig mérlegelte a katonai beavatkozás következményeit, és Hadley azzal érvelt, ha Washington közbelép a grúzok oldalán, az nagyon hamar egy orosz–amerikai konfliktussá növi ki magát” – írta Ronald Asmus.
A könyv megjelenését követően számtalan blog szedte darabokra a könyv Cheneyvel kapcsolatos állításait. A brit Financial Timesban Gideon Rachman egyenesen megkérdőjelezi azt, hogy ezek a beszélgetések, katonapolitikai felvetések elhangozhattak. A globális gazdasági napilap publicistája ugyanakkor végszavában megjegyzi, „hála istennek, hogy Cheneyt már csak a FoxNews engedi képernyőre”.
Az amerikai alelnök politikai tevékenysége mellett, úgy tűnik, hogy az egészsége sem túl jó. Cheneyt ugyanis helyi idő szerint hétfőn mellkasi fájdalmak miatt beszállították a washingtoni kórházba, ahol vizsgálatokon esett át. A most 69 éves egykori alelnököt 37 éves kora óta kezelik szívproblémákkal. Dick Cheney ráadásul korábban kétszer, 1988-ban és 2001-ben is átesett szívműtéten, a kilenc évvel ezelőtti beavatkozás alkalmával pedig pacemakert ültettek be a mellkasába. Tavaly az orvosok egy elektromos kezeléssel állították normálisra Bush alelnökének szívritmusát.