Rendszerhibára hivatkoznak

A BKV igazgatóságának volt SZDSZ-es elnöke szerint nem volt lehetőségük a BKV-nál történt visszaélések feltárására, míg a budapesti közösségi közlekedést felügyelő, szintén szabad demokrata politikus úgy véli, nem bennük, hanem a rendszerben van a hiba – derült ki a BKV ügyeit vizsgáló bizottság tegnapi ülésén.

Fuzik nem vall. Az ügyészség nem hallgatja meg Fuzik Zsoltot, a BKV volt informatikai igazgatóját, miután a Fővárosi Főügyészség elbírálta és elutasította az ügyvéd kérelmét. Ismert, lapunk számolt be először arról, hogy Fuzik politikai kéréseket bizonyító kép- és hanganyagokat rögzíthetett egy esetleges vádalku reményében. Az ügyészség keddi tájékoztatása szerint az ügyben a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság Bűnügyi Szolgálata szakszerűen folytatja a nyomozást, így nincs oka annak, hogy az ügyész az eljárást magához vonja.

Negyedszer ült össze tegnap a BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálására alakult fővárosi bizottság, amely Tótfalusi György volt SZDSZ-es igazgatósági elnök és a szintén szabad demokrata volt közlekedési tanácsnok, Lakos Imre meghallgatásával folytatta munkáját. A meghallgatások előtt Steiner Pál, a fővárosi MSZP frakcióvezetője javasolta, hogy a testület vegyen igénybe külső könyvvizsgálót és jogász szakértőket a jelentéstervezet elkészítéséhez, és ehhez igényeljen költségkeretet a Fővárosi Közgyűléstől. Az ellenzéki képviselők szerint a hivatali apparátus is el tudja végezni ezeket a feladatokat, ráadásul a külsős szakértők alkalmazásához szükséges közbeszerzések miatt kifutnának az időből is. A bizottság végül úgy döntött, György István, a testület fideszes elnöke által kidolgozott koncepcióterv elveivel egyetért, a szakértők igénybevételét szükség esetén elnöki döntésre bízza, és a pénzügyi ellenőrző bizottság költségkeretéből finanszírozzák a kiadásokat.
Az SZDSZ-es Lakos Imre volt közösségi közlekedési tanácsnok a meghallgatáson elmondta: a nyolc tanácsnoki posztból hat esetében párhuzamos tevékenységet láttak el. Utalt arra a levélre is, amelyet Demszky Gábornak címzett lemondásakor, és amelyben közölte, a tanácsnoki rendszer „nem bizonyult többnek egy tartalom nélküli politikai alkunál”. Lakos elmondta, semmilyen kapcsolatot nem tartott a BKV vezérigazgatóival. – Más kategória, hogy a közgyűlés büféjében szívesen megittam velük egy kávét – tette hozzá. Steiner Pál felvetésére, miszerint Demszky Gábor jóváhagyása nélkül intézkedhettek-e a helyettesei, Lakos úgy reagált, hogy nem ő az illetékes ennek a kérdésnek a megválaszolásában. A fideszes Papcsák Ferenc arról faggatta Lakost, tartott-e fent bármilyen kapcsolatot Mesterházy Ernővel, Demszky főtanácsadójával. – Egyáltalán nem volt szorosnak nevezhető a köztünk lévő munkakapcsolat – mondta Lakos Imre, aki nem tapasztalt kézi vezérlésre utaló jeleket a BKV-nál, ugyanakkor elismerte, adósak abban, hogy nem hoztak elég gyors és hatékony döntéseket a közlekedési céget érintő ügyekben. Ez azonban szerinte inkább a rendszer hibája, mint egyes személyeké. Lakos a meghallgatás után az MTI-nek úgy nyilatkozott, nulla felelőssége van a BKV-ügyekben.
Ezt követően Tótfalusi György volt SZDSZ-es igazgatósági elnök meghallgatásával folytatódott a bizottsági ülés, akit felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítottak meg február 3-án a BRFK nyomozói. A szabadlábon védekező Tótfalusi ellen – a mai napig meg nem erősített sajtóhírek szerint – a BKV két korábbi vezetője, Antal Attila és Balogh Zsolt is terhelő vallomást tett. Tótfalusi szerint a jelenleg is működő rendszerben nem volt lehetőségük a BKV botrányainak megelőzésére. Az SZDSZ-es politikus példaként a BKV-s szerződések jelenlegi 500 milliós értékhatárát említette. – Ez alatt nem került semmilyen, később gyanúsnak talált szerződés az igazgatóság elé – mondta Tótfalusi, aki hangsúlyozta, amiről nem tudtak, azokra nem is állt módjukban rákérdezni, így szerinte felelősséggel sem tartoznak értük. Tótfalusi közölte, nem tud róla, hogy a BKV vezetői körül bárki politikai nyomásra cselekedett volna, és nem volt tudomása arról a belső feljegyzésről sem, amely az első bizonyítéka a Hagyó-féle kézi vezérléses módszernek a BKV-nál.
Az eredeti tervekhez képest várhatóan egy héttel később, március 17-én Hagyó Miklós és Garadnai András volt igazgatósági elnök áll majd az eseti bizottság elé, amelynek március 24-ig kell elkészítenie a végleges jelentését. György István hétfői tájékoztatása szerint Balogh Zsolt korábbi megbízott vezérigazgató-helyettest már sikerült elérnie a testületnek, ám ügyvédje, tekintettel a vádalkukötésre, azt közölte, Balogh Zsolt egyelőre nem kíván a testület elé állni.