Szerdáig dönthet az államfő

Több száz felperese is lehet egy-egy olyan polgári eljárásnak, amelyet az érintettek a holokauszt tagadása miatt indíthatnak meg a következő időkben. A résztvevők nemcsak a jogsértés megállapítását kérhetik, hanem kártérítést is követelhetnek. A népirtás tagadása miatt ugyanakkor az ügyész büntetőeljárást kezdeményezhet és három évig tartó szabadságvesztést javasolhat. A két új megoldás alapjául szolgáló jogszabályokat utolsó ülésén, február 22-én képviselői indítványra szavazta meg a távozó Országgyűlés. A köztársasági elnök szerdáig dönthet: aláírja-e a sokak szerint alkotmánysértő törvényeket.

Az ügyvédek Sólyomhoz fordultak. A csoportos perindítás szabályozása indokolt, mivel azonban a törvényt február 22-én nem demokratikus eljárásban fogadták el, a szakmai szervezetekkel nem egyeztették, a Budapesti Ügyvédi Kamara Sólyom László köztársasági elnökhöz fordult. Mint Réti László elnöktől megtudtuk, azt kérik, hogy az államfő ne írja alá a jogszabályt, hanem megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek. A kamara szerint a paragrafusok értelmezhetetlenek és önkényes jogalkalmazást tesznek lehetővé.

Aparlament két elnagyolt, vitatható jogszabályt fogadott el működésének utolsó napján, február 22-én. Egyiket sem az igazságügyi tárca készítette elő. A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását Mesterházy Attila MSZP-s frakcióvezető és egyben miniszterelnök-jelölt javasolta. A polgári perrendtartásról szóló törvénybe (Pp.) pedig Magyar Bálint (SZDSZ) és Csiha Judit (MSZP) képviselők javaslatára iktattak be néhány új paragrafust. Mindkét jogszabály a holokauszt túlélőinek kíván elégtételt szolgáltatni.
A Btk. új rendelkezése azt büntetné, aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel. A Pp. szerint csoportos perlésre akkor van mód, ha jelentős számú személy által érvényesíteni kívánt jog lényegileg hasonló ténybeli alapokon nyugszik. Az Országgyűlés sajtóirodája közölte: az új paragrafusokat február 23-án továbbították a köztársasági elnökhöz. Az államfő így március 10-ig, szerdáig döntheti el, aláírja és kihirdeti-e a rendelkezéseket, vagy előzetes kontrollra megküldi az Alkotmánybíróságnak. Szakértők szerint – eddigi gyakorlata alapján – az államfő egyik jogszabályt sem láthatja el kézjegyével. Az előírások valójában nem tekinthetők jogszabálynak: felületes, képlékeny, zavaros szövegükkel sértik a jogbiztonság és ezzel a jogállam kívánalmait.
Nem világos például, mit értsünk holokauszton. Mettől meddig terjedő időszak milyen emberellenes, népellenes cselekményei sorolhatók büntetőjogi szempontból ebbe a kategóriába. Nem határozza meg a szöveg azt sem, ki minősül áldozatnak. Ezzel a megjelöléssel a büntetőjog általában az életüket elveszítő személyeket illeti. Ám, ha ez ebben az esetben is így van, miként értendő, hogy a cselekmény az áldozat méltóságát sérti. A magyar jog szerint ugyanis emberi méltósághoz fűződő joga csak az élő személynek van. A halott emlékének védelme, vagyis a kegyeleti jog a hozzátartozók jogosultsága. Nem egyértelmű és kellően körülhatárolt a büntetendő cselekmény és vele a tettes személye akkor sem, ha a túlélőket tekintjük a holokauszt áldozatainak. Ez ugyanis egyrészt rendkívül felületes és szinte sértő megfogalmazás lenne, hiszen lényegében figyelmen kívül hagyná, hogy a vészkorszakban milliók estek bűncselekmény áldozatául.
Ennél is aggályosabb, hogy a szöveg a holokauszt tényének tagadásáról, kétségbe vonásáról és jelentéktelen színben való feltüntetéséről beszél. Mihez képest lehet valamit kétségbe vonni, jelentéktelen színben feltüntetni? Az Alkotmánybíróság (AB) az elmúlt húsz évben számos alkalommal közölte: a büntető jogszabályoknak világos kategóriákat kell tartalmazniuk, hogy bűncselekményért bárki felelősségre vonható legyen. Ilyen indokkal semmisítették meg 2004-ben Bárándy Péter akkori igazságügyi miniszternek a gyűlöletbeszéd büntethetőségéről szóló javaslatát.
Az ugyancsak most, február 22-én megszavazott polgári perrendtartás – Magyar Bálint és Csiha Judit kezdeményezésére – azt a korábbi elképzelést elevenítette fel, amely szerint az állampolgárok bírósághoz fordulhatnak, ha valamilyen közösség tagjaként, például faji, nemi, vallási hovatartozásuk miatt sérelem éri őket. Hasonló javaslatot 2007 nyarán a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével egyetértésben Lomnici Zoltán akkori főbíró nyújtott be az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságához. A parlament azonban végül 2007 októberében Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök személyes fellépése nyomán, a kormány előterjesztésére módosította a polgári törvénykönyvet. Lehetővé tette, hogy a magánszemélyek közösség tagjaként is perelhessenek. A Ptk. szerint egyesületek is felléphettek volna a közösségek méltóságának megsértése miatt. A jogszabályt az Alkotmánybíróság 2008 júliusában az államfő javaslatára megsemmisítette.
Magyar Bálint egyébként az alkotmányügyi bizottság tavaly november 30-i ülésén fogyasztóvédelmi szempontokkal indokolta a mostani, legújabb javaslatot. Így fogalmazott: nyugati társadalmakban is ez a fajta eljárási rend szolgál arra, hogy az egyébként nagy, koncentrált hatalommal rendelkező piaci vagy állami szereplőkkel szemben az atomizált kliensek, fogyasztók jogaikat érvényesítsék. Az ülésen Répássy Róbert (Fidesz) érdeklődésére derült ki, hogy az AB előtt egyszer már elbukott perlési lehetőséget próbálják visszahozni. Bárándy Gergely, az alkotmányügyi bizottság MSZP-s tagja kijelentette: a törvény részben a gyalázkodás, a gyűlöletbeszéd szankcionálását szolgálja. Csoportos pereket egyébként leginkább az Amerikai Egyesült Államokban indítanak a jogosultak.