Egy évtizeddel az 1997-es uránbánya-bezárás után vágott bele az ausztrál WildHorse Energy (WHE) magyar leányvállalata az uránérc utáni vizsgálatokba a Mecsekben. A társaság szerint a föld mélye 25 ezer tonna uránt rejt, s húsz év alatt hozhatnák felszínre azt. A WHE a Dél-Dunántúlon több helyszínt is megjelölt a kutatásoknak, így Dinnyeberkiben, Máriakéménden, Bátaszéken, valamint Pécs határában, Cserkúton.
Frajna Zsuzsanna, a WHE Hungary Kft. kommunikációs vezetője közölte: immár csak a pécsi kutatás zajlik, a másik három helyszínen befejezték a munkát. Ez utóbbi területek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem hozták meg a várt eredményt, így ezek esetében nem is terveznek további lépéseket a bányászati tevékenység megindítása érdekében.
Cserkúton azonban a felszín alatt több száz méter mélyen vesznek mintát az egykori uránbányák melletti terület kőzetéből, az alkalmazott módszer nem különbözik az ivóvízfúrások esetében használt technológiától – mondta Frajna Zsuzsanna. Hangsúlyozta, a cserkúti fúrások eredményeit nyáron értékelhetik ki, s csak ezután dől el, hogy elindítják-e a bányászatot a Mecsekben. Az elképzelésekről szólva elmondta, hogy nem csillékkel, hanem dízel járművekkel mennének le a mélybe két lejtős aknán keresztül, s a felhozott kőzet jelentős hányada vissza is kerülne a föld alá. Az alkalmazott technológia során oxigénnel és szén-dioxiddal dúsított vízzel nyernék ki az uránércet, teljesen zárt rendszerben, ezzel a módszerrel mindössze a zagy húsz százaléka lenne folyékony – ez korábban ötven százalék körül alakult –, ami megkönnyíti az elhelyezését, s folyamatos ellenőrzését.
A Civilek a Mecsekért Mozgalom aggódik a mecseki uránkutatás miatt, mert az veszélyeztetheti a féltett vízbázist, aminek Pécs több ezer éves múltját köszönheti. Vicze Csilla, a szervezet szóvivője úgy látja, hogy a kitermelt uránérc lakott területen való szállítása és a dúsítása is jelentős környezeti kockázatokat rejt.
Kiemelte, a rekultiváció anyagi fedezete is bizonytalan a korábban működő bányák esetében, s tévedés az, hogy a nagyfokú modern gépesítés mellett az uránbányászat sok munkahelyet teremtene.
A zöldek szerint kérdést vet fel az is, kinek állt érdekében az urán kutatási jogát átengedni az ausztrál tulajdonú társaságnak, továbbá az is megválaszolandó, hogy az érc jelenlegi világpiaci ára mellett valóban elindulna-e a kitermelés, vagy csupán a jelentős értékű kutatási jogot adnák külföldi kézbe. A külföldi érdekek alapján történő uránbányászat esetén a minimális bányajáradék illetné meg csak Magyarországot, míg a hatalmas környezeti kockázat helyben maradna – hangsúlyozta Vicze Csilla.
Az ausztrál cég tájékoztatása szerint azonban „a bányanyitásról, mint tényről nem beszélhetünk”. Előfordulhat (és ezzel a kockázattal a nyersanyagiparban mindenkinek számolnia kell), hogy a kutatófúrásokra elköltött több száz millió forint soha nem térül meg. A kutatási eredmények feldolgozása és üzleti szempontú kiértékelése után lehet csak eldönteni, hogy a feltárt ércvagyon kitermelése gazdaságosan megoldható-e.
Tavaly ugyan több felhagyott bányaterület rekultivációja fejeződött be, de Pécsett máig küzdenek a rendszerváltást követően bezárt uránbánya után itt maradt környezeti károk felszámolásáért.
Az egykori zagytározókat ugyanis közvetlenül a két ivóvízbázis mellé telepítették. Annak érdekében, hogy a szennyezett lé ne jusson be a vízbázisba, a Mecsek-Öko Zrt. folyamatosan pumpálja ki a vizet, amelyet még meg is kell tisztítani. A munkálatok akár tíz évig is eltarthatnak, ugyanakkor a kormányzat idén már száztízmillióval kevesebbet áldozott erre a célra, mint tavaly. A forráskivonás ellenére a vízbázisvédelmi feladatokat mindenképpen ellátják, de más szolgáltatásaikat csökkentik. Egy további forráskivonásnak viszont súlyos következményei lehetnek.
origo.hu
Videón a brutális kutyatámadás: vérzett a tacskó, sokkot kapott a gazdi
