A Nemzetek Európája karrierprogramban nyújtott képzés gyakorlatiassága abban mutatkozik meg, hogy az uniós tárgyakat olyan oktatók tanítják, akik közelről ismerik ezeket – mondta lapunknak Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) jövőre hatodik alkalommal induló program igazgatója. Mint a vezető hangsúlyozta,
a képzésen órákat ad Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki korábban uniós biztos is volt, Fóris György, a Bruxinfo alapítója, aki pontosan ismeri az európai gépezet működését a sajtó szemszögéből, valamint itt tanít Győri Enikő, az Európai Parlament egyik magyar képviselője.
– Az oktatók részben a felsőoktatásból jöttek, hiszen ott vannak az NKE professzorai Gazdag Ferenc és Koller Boglárka személyében, részben pedig olyan puskaport szagolt, európai ügyekben jártas szakemberek, akik pontosan tudják, hogy a gyakorlati szempontok hogyan működnek az Európai Unióban – jelentette ki az igazgató.
Gyakorlatias képzés
Prőhle Gergely hangsúlyozta: a képzésen olyan gyakorlatias tudásra lehet szert tenni, ami segít az európai ügyekben való eligazodásban, szakmai háttérre való tekintet nélkül. A résztvevők gyakorlatorientált, az elméleti ismereteket is felfrissítő, különböző szakmai hátterű embereknek biztos tudást nyújtó kurzuson tanulhatnak. Az európai intézményrendszerben gyakran keresnek a közgazdászoktól és jogászoktól eltérő tudású szakértőket, volt már gyógyszerész és biológus hallgatójuk is.
A programigazgató kiemelte: az időbeosztást úgy alkották meg a képzésen, hogy az munka mellett elvégezhető legyen, ezenfelül a résztvevők havi százezer forint ösztöndíjat kaphatnak. A bekerüléshez teljesíteni kell a felvételi vizsgát, illetve a képzés végén le lehet tenni az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) versenyvizsgáját, amire az oktatás felkészít.
Ez azért fontos, mert ennek a teljesítése teremti meg a lehetőséget, hogy a jelentkező bekerüljön az európai intézményrendszerbe.
Az EU nemrég megreformálta az EPSO-versenyvizsgát, amelynek vannak tárgyi tudást mérő részei, valamint a logikus gondolkodást próbára tevő elemei. – Az NKE-n már a felvételinél valami hasonlót alkalmazunk, de nyilván nem olyan szaktudást várunk el, mintha a jelentkezők már elvégezték volna ezt a képzést. Megadjuk az irodalomjegyzéket, így pontosan tudható, hogy milyen kérdésekre lehet számítani, és ezek mellé jönnek az olyan típusú logikai feladatok, mint amilyenekre az európai intézményrendszerbe kerüléshez szükséges versenyvizsgán számíthatnak – ismertette Prőhle Gergely.