Vezúv az úr

A Vezúv és környéke egyike a világ legveszélyesebb vulkáni aktivitással fenyegető helyeinek. Több geológus szerint reális a veszélye egy hatalmas katasztrófával járó kitöréssorozatnak. A kockázat felmérése érdekében számos egyetem és tudományos intézet kutatói arra vállalkoznak, hogy a Nápoly melletti Pozzuolihez közel, a Nápolyi-öbölben és a szárazföldön lefúrnak a mélybe. A furatba juttatott mérőeszközök felbecsülhetetlen értékű adatokhoz juttathatják a szakembereket, és a mélyben rejtőző geotermikus energia is kiaknázhatóvá válhat. Más kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy a fúrások maguk is katasztrófát okozhatnak.

39 ezer
évvel ezelőtt hatalmas vulkánkitörés történt a mai Pozzuoli város térségében. A kitörésben 200 köbkilométernyi magma jutott a felszínre, a helyén pedig egy 13 kilométer széles kaldera (vulkáni horpadály) maradt. A kalderát ma Campi Flegreinek nevezik, Nápoly nagy része pedig a horpadályon belül fekszik.

3
méterrel emelkedett a múlt század hatvanas évei óta a pozzuoli kikötő környéke. A folyamat a mélyben zajló aktív vulkáni tevékenységre utal, olvasható a New Scientistben. A térségben néhány évszázadonként kitör a magma, nincs ok azt feltételezni, hogy ez a jövőben másként lesz. A jelenlegi helyzetet az teszi aggasztóvá, hogy a kutatások szerint a kitöréseket mindig a felszín emelkedése előzte meg, éppúgy, ahogy most.

4000
méter mélyre terveznek lefúrni hét helyszínen, közülük hat a Nápolyi-öböl medrében, egy pedig Pozzuoli mellett van. A furatokba hőmérőket, a kőzet deformálódását regisztráló eszközöket és kémiai detektorokat juttatnak majd. A fúrások egyesek szerint a magma feltörését okozhatják, mások azonban ennek veszélyét minimálisnak tartják. Minthogy az ismert magmát tartalmazó kamrák 7500 méter mélyen vannak a tengerszint alatt, a geológusok nem tartják valószínűnek, hogy a fúrás során magmába futnak majd.

2104
méter mélyen forró magma áramlott a furatba egy hasonló fúrási vállalkozás közben tavaly Izlandon. A forróságban a fúrásnál használt folyadék egy pillanat alatt felforrt. Ez egy kis robbanást okozott, így a munkát le kellett állítani. Öt évvel ezelőtt, egy másik fúrás alkalmával Hawaiin 1000 Celsius-foknál is melegebb magmához értek, amely nem kis riadalmat okozott.

12–15
millió dollárra becsülik a fúrás költségét az Avvenire olasz lap beszámolója szerint. Áprilisban a bagnoli iparvidéken 500 méter mély próbafúrásokat végeznek a tervek szerint, és ha minden jól megy, jövő februárban kezdik a szisztematikus fúrásokat. A furatok a függőlegeshez viszonyítva 25 fokban hatolnak majd a mélybe.

500–600
Celsius-fok a remélt hőmérséklete a felszín alatt lévő szuperkritikus állapotú folyadéknak. Az anyag e különleges halmazállapota a mélyben uralkodó hőmérsékleti és nyomásviszonyok közepette jön létre. A magas hőmérséklet miatt elvileg hatalmas mennyiségű geotermikus energia nyerhető ki a folyadékból. Az Izlandon már évek óta tesztelt technológia jelenleg még kísérleti fázisban van, de a mostani, tiszta energiára éhes időszakban nagy reményeket fűznek hozzá.