Csehák Judit felajánlotta, hogy válasszak az államtitkári vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatói posztja között. Komolyan vettem, és elmondtam, nem lehet közös minisztérium, annyira eltérőek a nézeteink. Kérdésére, hogy akkor mi akarok lenni, tréfásan válaszoltam, hogy mexikói nagykövet. Pár nap múlva Judit felhívott, hogy beszélt Kovács Lászlóval, és a mexikói nagykövetség nem megy, mert oda néhány hónapja neveztek ki egy tehetséges karrierdiplomatát. Nagy önuralommal, nevetés nélkül válaszoltam, hogy akkor maradok kórházigazgató. Judit először vett komolyan, éppen akkor, amikor tréfáltam.
Kóka, a meglepetésjelölt
– Gyurcsány Ferenc kezdetben a gazdasági tárcát a szocialistáknak szánta. Jelöltje is volt rá, bármennyire meglepő, Kóka János. A gazdasági miniszterjelölt végül valóban Kóka lett, de már nem szocialistaként, hanem liberálisnak kinevezve. Ez mindenkit meglepett, Kóka ugyanis a politikában teljesen ismeretlen volt, közéleti tevékenységet korábban nem folytatott, és kinevezéséig az SZDSZ közelében sem látták.
Titkolt adatok
– Annak ellenére, hogy koalíciós partnerként az SZDSZ kormányon belül volt, nagyon nehezen fértünk hozzá az információkhoz. Nem kaptunk adatokat a Pénzügyminisztériumtól sem. A költségvetés helyzetét csak saccolni tudtuk, arról beszéltünk, hogy ha nyerünk, a hiány 300-400 milliárddal több lesz a tervezettnél. Antal László, a makrogazdasági folyamatok egyik legnagyobb szakértője bedobta: „Gyerekek, ha így folyik, lesz az 500 milliárd is.” Ebből látszik, mennyire nem lehetett világos a kép még a profi makroközgazdászok, pénzügyesek, volt jegybankelnökök, korábbi pénzügyminiszterek előtt sem. A valósággal mindenki akkor szembesült, amikor az országgyűlési választások április 23-i második fordulója után eljött a hétfő reggel. Kiderült, hogy a többlethiány meghaladja az ezermilliárd forintot.
Program helyett üres lapok
– A szocialistáknak az egészségüggyel kapcsolatban semmilyen tervük, előkészített anyaguk nem volt, csak több évtizedes, idejétmúlt nézeteik. Kértük, ne jelszavakat ismételjenek, hanem konkrét szakmai ellenérveket, kritikát kérünk írásban. Rácz Jenő szakminiszter ekkor egy vastag dossziéra mutatott, hogy itt van, de kérésre sem adta át. A tárgyalás végén már állva, kis csoportban beszélgetve kinyitottam a dossziéját, amiben csak üres géppapír volt.
Gyurcsány nem csapatjátékos
– Az OEP-et a rendszerváltásig a szakszervezetek és kádereik, azt követően jóravaló, derék orvosok vezették. Így lehetett 1998-ban OEP-vezető a kórboncnokként nemzetközi tapasztalatokkal is bíró Mikó Tivadar vagy a kinevezésekor hivatalban lévő derék pártkatona, a vidéki körorvos, Kiss József. Csakhogy az OEP az ország legnagyobb pénzintézete. Ugye szörnyű elképzelni őket bármelyik nagy bank élén? Amikor Major Zoltán bankvezetőt kértem fel főigazgatónak, Gyurcsány Ferenc azt mondta, azt nevezel ki, akit akarsz, csak ne csalja valamelyik minisztertársamat a feleségével. Major bemutatkozása a kormányfőnél csak arról szólt: senkiben se bízzon, se a munkatársaiban, se bennem, a főnökében, de benne, a miniszterelnökben sem. Később én is, és mások is tapasztalták, hogy Gyurcsány valóban így működik, nem csapatjátékos.
Hatáskörelvonás
– Még folyt a madárinfluenza sajtókampánya, amikor több külföldi lap közölte, hogy a világsikernek reklámozott, az Omninvest nevű cég másfél milliárd forint állami támogatással kidolgozott védőoltása hatástalan. Tisztázni szerettem volna a helyzetet, de pár nap múlva kaptam egy értesítést a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjétől, hogy az influenza-védőoltás ügyében kormánybiztost neveznek ki, ő intézkedik mindenben. Ettől kezdve annyit tudtam erről a témáról, mint az átlag újságolvasó.
Furcsa egyezség
– A baleseti sebészek bejelentették, hogy 200 százalékos béremelést kérnek, és ha nem kapják meg, sztrájkolni fognak. Ezzel egy időben érkezett a mellkassebész országos szakfelügyelő főorvos beszámolója. Jelentette, hogy egyes baleseti osztályokon nemcsak sérüléses, hanem illegálisan más, többek között daganatos betegségeket is megoperálnak a magasabb kórházi és magánbevétel érdekében. Ezután gyors megegyezés született a traumatológusokkal: a béremelés helyett kértek két miniszteri kitüntetést közelgő jubileumi közgyűlésük alkalmából.
Csaták Draskoviccsal
– Draskovics ingerülten közölte, hogy ne merészeljek a vele való egyeztetés nélkül a miniszterelnöknek bármit bemutatni. Mert lehet, hogy az egészségügyhöz értek, de a politikához nem, ő viszont igen, és hamar kitekeri a nyakam. Próbálkozzon – válaszoltam. Buktatásban gyakorlata van, kabinetfőnöke volt Medgyessynek a bukásakor, pénzügyminiszterként meg a költségvetést buktatta meg. Ezt az első csatát sok követte még.
Miniszterelnökség mindenáron
– Egyszer azt mondtam Gyurcsánynak: fiatal vagy, nyelveket beszélsz, bármi lehetsz még, ENSZ-főtitkártól uniós biztosig. „Hát te se érted, hogy semmi más nem akarok lenni, csak Magyarország miniszterelnöke?” – felelte.
Sajátos magyarázat
– Bármennyire sikított a szakma és az ellenzék, az asztmás gyerek állapotán nem javít a kórházi tartózkodás, mivel ennek a betegségnek pszichés összetevője is van. Ezért ront az állapoton, árt az idegen kórházi környezet. A tényeken nem változtat az sem, ha az a bizonyos kórház szép erdei környezetben van. Ami egyébként szintén árthat, a fák, a növényzet sok esetben allergiát kiváltó, asztmát rontó tényező. Indokolt volt tehát a svábhegyi gyermekszanatórium bezárása.
Bolond közéleti emberek?
– Egyetlen tiltakozó hörgés sem volt az Országos Baleseti Intézet önállóságának megszüntetése miatt. Ezzel szemben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet körül hisztériás nagyroham bontakozott ki a sajtóban. Talán a közélet formálói között több a bolond, mint a balesetet szenvedő.
„Ezek majdnem megvertek”
– A kórházbezárásokról szóló miniszteri javaslat közzétételét követő napon a kabinetfőnök előszobájában futottam össze négy Komárom megyei szocialista képviselővel. Elmondták, hogy az ajánlást elfogadni nem tudják, és a számokkal, más kórházak adataival szeretnének megismerkedni, mert másnap másokkal együtt mennek a miniszterelnökhöz. Másnap Gyurcsány hívott, rendkívül idegesen. Elmondta, mi történt azon a találkozón, amelyet politikai pályája leghevesebb és legszörnyűbb megbeszélésének nevezett. – Valamit ki kell találni, ezek majdnem megvertek – fejezte be a telefont.
– A sorozatos belső lázadás után elkezdett hívogatni a miniszterelnök, hogy „be fog szólni” nekem, de ne vegyem komolyan, de a sajátjai miatt muszáj.
Kinevezési hiba
– Kiderült, hogy el sem kezdődött a felkészülés a kórházátállásra, az országos tiszti főorvos, Falus Ferenc pedig hosszabb szabadságra készül. Megtiltottam. Nem állt a helyzet magaslatán. Ez a kinevezés bizonyult miniszteri „kádermunkám” legnagyobb hibájának. Nekem már lemondásom miatt nem maradt rá időm, de mindkét utódom bejelentette a tiszti főorvos felmentését. Jó kommunikációs készségét bizonyítja, hogy ma mégis ő a hivatal vezetője.
Üvöltözött a kormányfő
– Gyurcsány a biztosítási törvényről szóló egyeztetésen azt mondta: elég volt, sok is, nem kell sietni. Sok volt a hiba a rohanásotok miatt. Jól elő kell készíteni, állítsatok össze egy anyagot a vitás kérdésekről. – Nem én rohantam, ti nyomtatok. A döntésre egy éve készülünk, hetente többször tárgyalunk, paritásos, koordinációs meg egyeztető bizottságok működnek, már röhögnek rajtunk – mondtam. Ekkor felkapta az asztalról a politikai összefoglalót, függőlegesre nyújtott jobb karjával a feje felett lobogtatva kiabálta: nincs előkészítve. Ennek alapján döntsünk, ezt a pár oldalt nevezed előkészítésnek? Tudod miért volt sikeres a 100 lépés program? Mert rendesen előkészítettük. Ekkor már üvöltött. De akkor már én is: sikeres volt? Nem elkúrtátok? Nem csináltatok semmit, nem magad mondtad? Majd felugrott, és felém rohant. A többiek is felugrottak, talán azt hitték, ölre megyünk. De csak a mellettem lévő kijárathoz futott kiabálva, hogy majd két hét múlva, most külföldiek várnak.

Lánczi Tamás rossz híre a mikroadományozóknak: Téged átvertek! – videó