Zsugorodik a hazai kertészet

Miközben a magyar szakemberek egybehangzó véleménye szerint hazánk kertészeti nagyhatalom lehetne, a zöldség- és gyümölcstermelésünk tavaly a tizennyolc esztendővel ezelőtti szintre esett vissza, és idén csak örülni lehet annak, ha nem romlik tovább a helyzet. Minderről a FruitVeB nevű szakmai szervezet ügyvezető igazgatója számolt be a Magyar Agrárkamara kertészeti osztályának legutóbbi ülésén. Mártonffy Béla szerint 2008-ban összesen 2,1-2,2 millió tonna termény származott a zöldség- és gyümölcstermelőktől, miközben néhány évvel ezelőtt még 3 millió tonna volt a megszokott mennyiség. A kertészek ma már csak 105 ezer hektárt művelnek meg. A gyümölcsültetvényeknél tavaly ezer hektáros visszaesést tapasztaltak, míg a zöldségtermelésnél tízezer hektáros volt a zsugorodás.
A kedvezőtlen folyamatok egyik legfőbb oka a pénzhiány. Világszerte megfigyelhető, hogy a kertészeti termékekből származó jövedelem egyre kisebb része kerül vissza a gazdálkodókhoz. A gyümölcspiacon például korábban 45 százalék volt ez az arány, ami mostanra 25 százalékra módosult – szögezte le a kamarai tanácskozáson Soltész Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia kertészeti bizottságának elnöke. Mindez annak köszönhető, hogy a zöldséget és a gyümölcsöt a kis üzletek helyett egyre inkább a kereskedelmi üzletláncoknál vásároljuk meg. Vannak olyan országok – többek között Hollandia és Belgium –, ahol e termékek száz százaléka már a bevásárlóközpontokban kel el, de nálunk is 60-70 százalékra nőtt ez a szám. Az agrárköztestület rendezvényén meghallgatták Horváth Csabát, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárát is, aki szerint félő, hogy az unió borpiaci reformja és a túlzó hazai szabályozás neves és egyedi termékeinket tömegtermékké silányítja majd.