Maffiózó vagy politikai kalandor?

Két és fél éve emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Zuschlag János és tizenöt társa ellen bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette miatt. A volt szocialista országgyűlési képviselő 2007 szeptembere óta előzetes letartóztatásban van. A Fodor Endre vezette bírói tanács ma nem jogerősen ítéletet mond a terheltek felett: az ügyészség tizenkét és fél évre fegyházba küldené az elsőrendű vádlottat, akinek társai ellen szintén szigorú büntetést kezdeményeztek. A védelem szerint ugyanakkor az erre vonatkozó indítványok eltúlzottak, hiszen az elkövetők pitiáner összegre követték el törvénytelen cselekményeiket, a tettesek pedig nem maffiózók.

Az MSZP kampányát is támogatták. A vádirat szerint Zuschlag János és társai a szocialisták 2006-os választási kampányát is támogatták törvénytelenül megszerzett pénzzel. Az előzetes letartóztatásban lévő politikushoz köthető egyesületek ugyanis az MSZP pártalapítványánál, a Táncsics Mihály Alapítványnál is sikeresen pályáztak, az elnyert támogatást azonban szabálytalanul Zugló szocialista parlamenti képviselőinek, Baráth Etelének és Csiha Juditnak a kampányában használták fel. A két képviselő a bíróságon tanúként elmondta, hogy minderről ők nem tudtak semmit, a pénzügyeket ugyanis – amint azt kifejtették – a kijelölt kampányfőnökök intézték (Baráth korábbi munkatársa, Kemecsei Árpád ezért a vádlottak padján ül). Azt ugyanakkor mindketten elismerték, hogy aláírták a két Zuschlag-szervezet támogatásáról szóló nyilatkozatot, arra azonban már nem emlékeztek, hogy pontosan milyen célhoz adták nevüket. Papíron parkosítás és közösségi tér építésére, valamint lapkiadásra és -terjesztésre pályáztak Baráth és Csiha támogatásával a fiktív szervezetek (az Y-Generáció Egyesület és a Szövetség a Modern Magyarországért indult az MSZP pártalapítványának kiírásán).

Másfél héttel az áprilisi választások előtt mondja ki nem jogerős ítéletét a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Zuschlag János és társai felett: a politikai közbeszédet egyébként is meghatározó, két és fél éve tartó per így ismét tematizálhatja a közéletet, és kampánytéma lehet. Az elmúlt fél évben sorra indultak büntetőeljárások olyan ügyekben, amelyeknek gyanúsítottjai politikusok, ám ez lesz az első eset, hogy a Gyurcsány-korszak ellentmondásos működésének egyik emblematikus szereplőjéről dönt az igazságszolgáltatás.

Gyurcsány szerepe
Zuschlag világában
A Zuschlag vezette bűnözői kör 2002-től kénytelen volt egy új módszert alkalmazni, hogy a szocialisták utánpótlását jelentő Fiatal Baloldal működésének feltételeit biztosítani tudják. Az Orbán-kormány ugyanis megtiltotta, hogy politikai szervezetek az egyébként civil mozgalmak számára kiírt pályázatokon indulhassanak. A tárgyaláson kiderült, hogy az MSZP Köztársaság téri székházából és a képviselői irodaházból irányították azokat az embereket, akiknek feladata részben fiktív egyesületek létrehozása volt és az, hogy lehívjanak költségvetési pénzeket.
Gyurcsány Ferenc 2003 májusától ifjúsági miniszterként ismerkedett meg szorosabban Zuschlag Jánossal, és ekkortól lehetett valami elképzelése arról is, hogy miként működtetik a párt ifjúsági szervezetét álcivil egyesületek és alapítványok bevonásával. – Minisztersége idején az első héten szembesült az „MSZP úgynevezett ifjúságpolitikai világával, a mutyizunk a pályázatunkkal és az ifjúsági pénzekkel világgal” – írta Gyurcsány odaadó híve, Debreczeni József egyik könyvében a volt kormányfő egyik bizalmasának, Szigetvári Viktor MSZP-s kampányfőnöknek nyilatkozata alapján. Gyurcsány kecskeméti kihallgatásain (az ügyészségre titokban, késő este érkezett a politikus) elárulta, hogy elődjeitől eltérően heti rendszerességgel egyeztetett az MSZP ifjúsági munkacsoportjával, amelynek tagja volt Zuschlag János is. Ezeken a tárgyalásokon azonban soha sem beszélgettek konkrét ügyekről, hanem csak úgy általánosságban a politika céljairól, hogy milyen értékek mentén kellene újjászervezni Magyarországot, és ezek az elvek hogyan jelenjenek meg a tárca által kiírt pályázatokban.
Gyurcsány vallomásában elmondta azt is, hogy korábban a minisztériumi apparátus és a különböző politikai lobbicsoportok között közvetlen kapcsolat volt, ami neki nem tetszett, ezért úgy intézkedett, hogy a képviselőkkel a kapcsolattartás a miniszter (akkor Gyurcsány Ferenc), a kabinetfőnök (Keszthelyi András) vagy a politikai államtitkár (Mesterházy Attila) feladata legyen. Az exkormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, kizártnak tartja, hogy politikai lobbisták konkrét utasításaira döntöttek volna támogatásokról.

Mesterházy nem látott semmit
Az MSZP jelenlegi miniszterelnök-jelöltje politikai államtitkárként kifejezetten az ifjúsági területért felelt a minisztériumban 2002-től 2006-ig, így nem kerülhette el ő sem, hogy tanúként vallomást tegyen a bíróság előtt. Mesterházy Attila kezdésnek elmondta, őt mindig is inkább a sportügyek érdekelték, ezért nem is örült igazán kinevezésének. Sőt kiderült az is, neki négy éven keresztül nem is volt igazán rálátása az ifjúsági ügyekre, nem volt utasítási, de rendelkezési joga sem. Konkrét pályázatokról pedig nem beszélt senkivel. Olyan nem fordult elő, hogy párt- és frakciótársa, Zuschlag János hozzá fordult volna egy-egy civil szervezet támogatásáért. Sőt az előzetesben lévő politikusra való hivatkozással sem keresték őt ilyen ügyben. Mindebből adódóan természetesen Mesterházy Attilának elképzelése sincs arról, miként tudtak csaknem százmillió forintot lehívni a tárcától Zuschlagék.
Pedig Ocsovai Tamás, aki a minisztériumban helyettes államtitkár volt, korábban azt állította, hogy épp Mesterházy és Keszthelyi András voltak azok, akik befogadtak politikai alapon írott listákat, amelyeken előzetesen megjelölték, mely szervezeteket kell támogatni. Mesterházy mindezt cáfolta.
Kiemelt eseménye volt a kilencven tárgyalási napon át folyó pernek, amikor beidézték Szilvásy Györgyöt, aki egyébként a 2002-es kormányváltás után közigazgatási államtitkárként vezette az ifjúsági minisztériumot. Miután Szilvásy elegánsan hárította a felelősséget, mondván, Mesterházy volt az ifjúsági terület felelőse, a bíróság titkosszolgálati miniszteri munkájára kérdezett rá. Korábban több gyanúsítotti és tanúvallomásban is kitértek ugyanis arra: Zuschlag Jánosnak konkrét ismeretei voltak arról, hogy lehallgatják, és ehhez Szilvásynak is volt köze.

Szilvásy az ügyészséget támadta
Az egyébként egy másik büntetőügyben titokminiszteri működésével összefüggésben meggyanúsított Szilvásy György közölte, ő nem tájékoztatta Zuschlagot a lehallgatásáról, és szerinte ilyet senki sem tett. Német Zsolt ügyész témába vágó kérdéseire nehezményezte, hogy egy nyilvános tárgyaláson próbálják meg a titkos adatgyűjtéssel összefüggő részleteket tisztázni, kifejtette, a vádhatóság képviselőjének magatartása „nem korrekt”.
Lados István, Zuschlag volt személyi titkára, a per másodrendű vádlottja korábban beszámolt arról, hogy amikor egyszer Zuschlaggal együtt autókázott, a volt MSZP-s képviselő telefonhívást kapott, majd megjegyezte: „a p…ba, lehallgatják a telefonomat”. Állítólag Zuschlag pontosan tudta, mikor kezdte figyelni őt a szakszolgálat. Ezzel kapcsolatban a bíróságon felolvasták Lados egyik vallomását, amely szerint Zuschlag János egyszer kijelentette: „az a féreg Szilvásy” későn értesítette a lehallgatásról.
A per során több lehallgatott beszélgetést is ismertettek. Zuschlag többször is felhívta Lusztig Péter volt baranyai rendőrkapitányt, aki Lamperth Mónika volt belügyminiszter kabinetfőnöke is volt. Lusztigot többen Zuschlag „belügyi kapcsolataként” emlegették, akitől a volt szocialista politikus ügye eltussolásában remélt segítséget. Az egyik lehallgatott beszélgetésben Zuschlag azt panaszolta, hogy a nyomozók házkutatásokat tartanak az MSZP pártirodájában. Lusztig (aki egyébként MSZP-s képviselő is volt) erre azt mondta Zuschlagnak: „Rendben van, holnap beszélni fogok a megyei főkapitánnyal, és szükség esetén javasolni fogom, hogy valaki beszéljen a legfőbb ügyésszel. Jó?” A nyomozás egyébként kezdetben nagyon lassan haladt, a megyei rendőr-főkapitányságtól végül a főügyészség el is vette az ügyet, Király Ferenc volt Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány pedig távozott posztjáról.

Fegyházbüntetést kértek Zuschlagra
A nehézségek ellenére azért sikerült vádat emelni Zuschlag János és tizenöt társa ellen, akiknek nagy része korábban szintén aktívan az MSZP-ben politizált. A vádlottak súlyos fegyházbüntetést is kaphatnak, ha a bíróság elfogadja a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség érvelését. Zuschlag akár több mint tizenkét és fél év fegyházbüntetést is kaphat bűnszervezet vezetőjeként, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás miatt. Hasonlóan szigorú ítélettel fenyegetett például Krausz Csaba volt XI. kerületi szocialista képviselő és Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal volt fővárosi elnöke, akik kilenc év fegyházbüntetést is kaphatnak a terhükre rótt cselekményekért. A vád fegyházbüntetést kért további négy vádlottra (közülük hárman szintén az MSZP-ben politizáltak), és kezdeményezte azt is, hogy a terheltek feltételesen se kerülhessenek szabadlábra, tiltsák el őket a közügyektől, és a már korábban zár alá vett vagyonuk elkobzásával is sújtsák őket. Lados István, Zuschlag egyik közeli bizalmasa, aki részletes beismerő vallomásaival segítette a felderítést, legfeljebb börtönbüntetést kaphat. Kezdeményezték, hogy a kiszabható büntetési tétel minimumát kapja, amely öt év.
A vád szerint az elkövetők kilenc fiktív civil szervezet 72 pályázata révén jutottak állami forrásokhoz, majd a pénzt törvénytelenül, a pályázati kiírástól eltérően használták fel úgy, hogy tisztában voltak vele, hogy törvénysértő magatartást folytatnak. A vádbeszédben elhangzott, a fiktív szervezetek tagjaiként megjelölt személyeket kihallgatták, de közülük senki nem vallott arról, hogy a szervezetek működéséről tudott volna. Az ügyészség szerint a jogellenes cselekmények hat év alatt történtek, s Zuschlag szerepe végig meghatározó volt, a tagok személye kismértékben változott, az elkövetői csoport összehangoltan működött, s mindez a szervezett bűnszervezet egyik ismérve.

A védelem szerint ez nem maffia
Zuschlag János bűncselekményt követett el, de nem maffiózó – jelentette ki Kovács M. Gábor, a volt MSZP-s politikus ügyvédje, aki szerint a történetnek az az egyik tanulsága, hogy „ameddig a pártok és ifjúsági szervezeteik finanszírozásának jogszabályi háttere rendezetlen, addig lesznek Zuschlag-ügyek és lesznek Zuschlag Jánosok is”. A védő szerint valóban csalás történt, ám azt nem bűnszervezetben követték el. Kovács M. Gábor elsősorban a vád koronatanújának, Lados Istvánnak a szavahihetőségét támadta, közölte, Zuschlag egykori közeli munkatársa az ügyészségnek való megfelelési kényszer hatására, egy vádalku reményében túlteljesített, olyan részletekről is nyilatkozott, amelyekről nem is lehetett tudomása, többször is úgy vallott, hogy csak hallomásból szerzett információkat állítólagos eseményekről. Érvelése végeztével döbbenetesen súlyosnak minősítette a vád büntetésre vonatkozó indítványát, hiszen például védence a hetvenmilliós kár nagy részét, mintegy ötvenmillió forintot megtérített.
Bánáti János Marsovszky Balázs védelmét látja el. Védőbeszédében ő is általános politikai-közéleti állapotainkra vezette vissza, hogy a vádlottak bűncselekményeket követtek el. – Nem meri bevallani a politikai közélet, hogy a többpárti demokrácia pénzbe kerül – mondta Bánáti, aki szerint a pártfinanszírozásban és különösen a politikai ifjúsági szervezetek finanszírozásában emiatt kell kreatív megoldásokat alkalmazni, amelyekből könnyen büntetőjogi eljárások lehetnek. Az ügyvéd a javasolt büntetési tételeket (összesen ötven év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség) eltúlzottnak tartja, szerinte túldimenzionálták az egész ügyet, és sérül a törvény előtti egyenlőség alapelve is.

Az utolsó szó
– Tényleg nem kérek semmi mást, csak hogy újrakezdhessem az életem, hogy legyen esélyem a túlélésre – ezt mondta Zuschlag János az utolsó szó jogán megbánva tetteit. A politikus kifejtette, Magyarországon se jelene, se jövője nincsen. Az exképviselő szerint érzelmileg vele szemben elfogult volt az ügyészség az eljárás során, és kifogásolta, hogy egy olyan „világba” akarják küldeni, ahol hat négyzetméteren hatan is elélnek, és ahol az elítéltek több mint 95 százaléka visszaeső bűnöző. Zuschlag szerint az ügyészség és a bíróság azért fektetett ennyi energiát az eljárásba, mert az MSZP-ben politizált. Zuschlag János ugyanakkor úgy látja, hogy a bíróság sincs könnyű helyzetben, hiszen a politikai hangulat olyan körülményeket teremtett, amelyben sokan, elsősorban az ellenzék részéről azt várják, hogy kétszeres, háromszoros súlyú ítélet szülessen. A terhelt szerint nem állja meg a helyét a vád azon véleménye, hogy ő tudatosan követett el bűncselekményeket, a vádhatóság végig azon volt, hogy az ügyben „nagyon piszkos dolgok történtek” az ügyészekkel szemben, és rendőrségi felső vezetők bevonásával akarták akadályozni az eljárás sikerét. Zuschlag hozzátette, az sem igaz, hogy ő találta ki a rendszert, amelyben az MSZP ifjúsági szervezeteinek finanszírozását intézték, azt mondta, hogy kényszerpályán mozgott.