Munka helyett papírgyártás

Józan ésszel felfoghatatlan az a dokumentummennyiség, amelyet az EU-pályázatok benyújtásához megkövetelnek a hatóságok. A felesleges bürokrácia miatt akadnak olyan pályázatok, ahol akár nyolcvan-száz kilónyi papírt kell eljuttatni a bírálószervekhez, amelyek viszont az ügyiratok száma alapján kapják a díjazásukat. Így akár három és fél évig is eltarthat egy pályázat előkészítése – nem csoda, hogy a fejlesztési terv forrásainak csak töredékét sikerült lehívnunk.

Pénzeső a legjobbaknak. Miközben hazánk a fejlesztési terv félidejéhez érve mindössze 12 százalékot hívott le az uniós forrásokból, addig a térség többi állama ennél sokkal jobban szerepelt. Lengyelország 633, a Cseh Köztársaság 237 és Szlovákia 138 millió euró többletpénzt kap a strukturális alapokból – döntött tegnap az Európai Bizottság. Az ok: az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság 2007–2013-ra vonatkozó intézményközi megállapodása szerint automatikusan többletpénzt kap az az ország, amelynek bruttó hazai terméke a 2007–2009-es időszakban több mint öt százalékkal meghaladta az ezen időszakra vonatkozó, a megállapodás idején rögzített uniós előrejelzést. Lengyelország ezen időszakban a jósolt ütemnél nyolc, Szlovákia 10,8 és Csehország 7,5 százalékkal gyorsabban növelte gazdaságát. Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos kijelentette, a három ország vártnál nagyobb növekedése részben a nekik juttatott uniós strukturális és kohéziós alapoknak tudható be. (L. I.)

Pontosan 79,8 kilogrammot mutatott a postai mérleg, amikor rátették az egyik közép-dunántúli város köztéri felújítási pályázatához kapcsolódó szükséges összes dokumentációt, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) kellett benyújtani. Hihetetlen, de sajnos igaz: amikor a település polgármestere korábban ráült az egymásra rakott irathalmazra, nem ért le a lába. Az uniós fejlesztési pályázatoknál feleslegesen megkövetelt hihetetlen mennyiségű adminisztrációt jól érzékelteti, hogy a benyújtott kérelmeken a polgármesterek aláírását előzőleg közjegyzőnek kell hitelesítenie, majd az így ellenőrzött aláíráshoz még egy szignót kérnek az illetékesek a város elöljárójától. Az uniós fejlesztési pénzeket felügyelő NFÜ diktálta döbbenetes adminisztratív kötelezettségekkel kapcsolatban azonban nem csak az önkormányzatoknál számolnak be rémtörténetekről: a legtöbb túlkapásról maguk a pályázatírók panaszkodnak.
A probléma lényege ugyanis, hogy a pályázatokat lebonyolító közreműködő szervezetek közvetve ugyan, de érdekeltek abban, hogy minél több hiánypótlás és egyéb irat keletkezzen ügyintézés közben, a szolgáltatási díjuk ugyanis az ügyiratok iktatásával szorosan összefügg. Márpedig a pályázati ügyintézés minden egyes fázisánál bőven akad alkalom a bürokratikus időhúzásra, így az ellenérdekeltség lényegében a rendszerbe kódolva hosszabbítja meg a pályázatok átfutási idejét. A beruházások gyorsabb előrehaladásában fejlesztési tanácsadásra szakosodott AAM Consulting Zrt. új tanulmánya szerint egy átlagos EU-pályázatnál az előkészítéstől az első kapavágásig akár három és fél év is eltelhet.
– A bürokratikus pályázati rendszerben a „fekete lyuk” a szinte elkerülhetetlenül beinduló hiánypótlási folyamat: erre nem nehéz okot találni, különösen nem, ha ez a pótlást kérő hivatal érdekében áll – vélekednek a Magyar Pályázatkészító Iroda (Mapi) Zrt.-nél. A bürokratikus akadályokkal foglalkozó legfrissebb elemzésük szerint nem alaptalan az a felvetés, hogy a beruházásokért felelős állami szervezetek érdekeltek lehetnek a halogatásban. Meglátásuk szerint a pályázati folyamatban a két szembenálló fél a pályázó és a pénzosztást végző hivatal, és egy sakkjátszmához hasonlóan az a fontos, hogy kinél ketyeg az óra.
Az ügyintéző asztalán ugyanis toronyszám állnak a pályázati dokumentációk, így időt kell nyernie. A megoldás sokszor kézenfekvő: a bíráló kiküld egy hiánypótlásra felszólító levelet, így a sakkóra ismét a pályázónál ketyeg, a rendszer pedig számos okot kínál a kötözködésre. A Mapi ügyfelei között volt olyan, akinél egy milliárdos nagyságrendű beruházáshoz azért kértek hiánypótlást, mert nem nyomtatott betűkkel írták alá a pályázatot, noha ez nem is volt előírás. Egy másik pályázat esetében a közreműködő szervezet nem fogadta el a földhivatal által kibocsátott eredeti tulajdonilap-másolatot, márpedig a földhivatal az eredetit senkinek sem adja oda, csak a hiteles másolatot lehet kikérni.
– A tét nem kicsi: 2013-ig öszszességében csaknem 7000 milliárd forint vár még kifizetésre, éppen ezért a Mapi vezetésével komoly szakértői munka kezdődött azért, hogy minél hatékonyabban lehessen felhasználni a forrásokat – nyilatkozta lapunknak Essősy Zsombor, a Mapi ügyvezetője.