Lettországban igen nagy hagyománya van a korrupciónak. A Transparency International korábban azt állította, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott államok közül önöknél volt a második legelterjedtebb a mutyizás kultúrája. Javult azóta a helyzet?
– Több civil szervezet és politikai párt is sokat dolgozott azon, hogy a lakosság figyelmét ráirányítsa a korrupciós ügyekre. 2002-ben például egyes politikai pártok kifejezetten a korrupció felszámolásával kampányoltak. Mára ezért ki lehet jelenteni, hogy a lett társadalom nagyon érzékeny az ilyen jellegű hivatali visszaélésekre. Ugyanakkor 2008-ban jött a gazdasági világválság, és ahelyett, hogy azonnal kiutat kerestünk volna a szorult helyzetből, megkezdődött a tülekedés a lecsökkent számú javakért. Úgy is mondhatnánk, hogy újjáéledtek a régi rossz szokások. Nem sokkal azután például, hogy a gazdasági helyzetünk elkezdett romlani, minisztériumi megbízatást kapott egy cég, hogy építsen fel egy koncerttermet. De számtalan, ehhez hasonló, ésszerűtlen építkezési projekt volt. A központi számvevőszék a minap adott ki egy jelentést, amelyben több ponton is elmarasztalja azt, ahogyan az állami pénzeket elosztották az elmúlt időszakban.
– Miért akar a része lenni annak a politikai szférának, amelyet eddig kívülről kritizált?
– Nem a klasszikus értelemben szeretnék politikai pályára lépni. A választásokon három párt – Valdis Dombrovskis miniszterelnök jobboldali liberális Új Idő pártja, a nacionalista Polgári Szövetség, valamint az egyelőre a parlamenten kívül rekedt Politika Másként Társaság – úgy döntött, hogy közösen indul. Az új formáció jelenleg azt fontolgatja, hogy a megszerzett mandátumok közül néhányat tanácsadásért cserébe felajánl majd a civil szféra képviselőinek. Ilyen Lettország történetében még soha nem volt. Úgy érzem, ha engem kérnek fel, állampolgári kötelességem élni a lehetőséggel.
– A lett politikát nyomon követve kicsit úgy tűnik, mintha mindig ugyanazon politikai szereplők közt osztanák le a hatalmi pozíciókat. Hisz benne, hogy létrejöhet egy új politikai kultúra a balti országban?
– Igen, egyrészt mert generációs váltás zajlik. Másrészt hozzám hasonlóan egyre több olyan ember kerül a politika közelébe, akik nem csak a szovjet rendszer keretei közt folytatták tanulmányaikat. A külföldi ösztöndíjak, munkatapasztalatok más világnézetet hoznak magukkal. Nekem szerencsém volt, mert fel tudtam építeni egy olyan karriert, amely nem tesz függővé Lettországtól. A gyermekeim akkor sem fognak éhezni, ha megszűnnek a lehetőségek számomra otthon. A mai napig sokan vannak azonban, akik egy függőségi hatalmi hálóba gabalyodva élik az életüket. Ilyen helyzetben pedig értelemszerűen korlátolt az ember mozgástere.
– Riga önkormányzata is érintett a Daimler német autógyártó körüli nemzetközi korrupciós botrányban. A főváros elvileg három ízben is rendelt járműveket a cégtől. Mennyire kavarta fel a közhangulatot, amikor ez kiderült?
– Az embereket nem igazán döbbentette meg a dolog, mivel a rigai önkormányzatról köztudott, hogy súlyosan korrupt. Pozitív fejlemény, hogy a legfőbb ügyészség elrendelte, hogy vizsgálja ki az ügyet a korrupció elleni hivatal (KNAB). Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a KNAB-nek ez miért nem jutott eszébe magától is.
origo.hu
Végzetes baleset: szétroncsolódtak egy munkás ujjai
