A baráti kör fontosabb a jogszabályoknál

Még több jel mutat arra, hogy állami, hivatalnoki segítséggel és a jogszabályok megsértésével játszottak át egy kormány közeli magántársaságnak a Bakonyban közel hatezer hektárnyi vadászterületet. Az ügylet szereplői sok minden más mellett a természetvédelmi célokat is figyelmen kívül hagyták.

Természetvédelmi oltalom alatt áll az a terület, aminek a vadászati jogát állami kézből átjátszották egy magántársaságnak a Bakony legértékesebb részén 2006-ban. Az ügylet ráadásul úgy ment végbe, hogy ahhoz az érintett szakhatóságok nem adták meg az elvi hozzájárulást sem. Az agrártárca, az akkori állami vagyont és földeket kezelő szervezet képviselői – mindezt figyelmen kívül hagyva – mégis úgy döntöttek, hogy a szocialista kormányhoz közel álló vadászati társaság kaphatja meg a területet. Korábban megírtuk: Sirman Ferenc, az agrártárca államtitkára is közreműködött abban, hogy a Bakonyerdő Zrt. üzemi területéből kiszakítsák ezt a közel hatezer hektáros területet. A tegnap lapunk birtokába került újabb három levélből – amelyek az érintett szakhatóságoktól származnak – az is kiderült, hogy az ügylet más okból is kifogásolható.
Egy 2004 márciusában született levélben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága egyértelműen kimondja, hogy az érintett területeken, a természetvédelmi szempontoknak alárendelt, azoknak megfelelő szakmai tartalommal ellátott vadgazdálkodási tevékenységet végeznek. A Bakonyerdő Zrt. értékes részének átjátszása idején, tehát 2006 közepén ugyancsak a nemzeti park közli egyértelműen, hogy az újonnan kialakítandó vadászati terület jelentős részben érinti a természetvédelmi szempontból is fontos Magas-bakonyi tájvédelmi körzetet. Emiatt a nemzeti park igazgatósága a „legszerencsésebb” megoldásnak azt tartotta, „ha a jelenlegi állapotokban – figyelembe véve a vadgazdálkodó személyét is – nem történne változás.” Ezen állásfoglalás ismeretében nem lehet meglepő, hogy az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) veszprémi igazgatósága sem rajongott a vadászati terület feldarabolásának ötletéért. A 2006 augusztusában kiadott állásfoglalásában a szolgálat egyértelműen rögzítette, hogy a mintegy 5800 hektár kiterjedésű új vadászterület kialakításához nem adja meg az elvi szakhatósági hozzájárulást. Indoklásában az ÁESZ természetvédelmi előírásokra hivatkozik, és felhívja a figyelmet arra is, hogy a leválasztandó rész kialakítása nem felel meg a vadászati törvényben szereplő előírásoknak sem.
Horváth László, aki akkoriban a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója volt, arról számolt be lapunknak, hogy Sirman Ferenc, az agrártárca államtitkára 2006. július 24-én behívatta az irodájába, ahol jelen volt még a tárca vadászatiosztályvezetője is, és arra próbálták rávenni, hogy írja alá az új vadászterület kihasításáról szóló kezdeményezést. S mindezt gyorsan, mert már kint várakozik az ügyvéd, aki azt azonnal vinné magával tovább. Horváth bevallása szerint ekkor nem írta alá a dokumentumot, de engedve az óriási nyomásnak, összehívta a részvénytársaság igazgatósági ülését, amelyen a tagok, Sirman Ferenc az igazgatóság elnökével együtt, egy tartózkodás mellett megszavazták a területmegosztást. Az összefonódások mértékére jellemző, hogy a területre vadászati jogosultságot szerző társaság, a Magas-Bakony VSK Egyesület fegyelmi bizottságának tagja az a K. Szabó Imre lett, aki a Megatrend Informatikai Zrt. tulajdonosa. Az állami erdészeteknek e cég ügyviteli szoftverét kellene feltelepíteniük és alkalmazniuk. E beruházásra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. még Tátrai Miklós vezérigazgatósága idején 1,5 milliárd forintot szánt.