Boldog csirke

A minőség garanciája vagy csupán reklámfogás, hogy a legkülönfélébb védjegyekkel látják el a Magyarországon kapható élelmiszerek csomagolását? Egyáltalán: mit jelent az, ha egy árut kiválónak neveznek, s elhihetjük-e a biotermékekről, hogy azok valóban biók? A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivőjével egy nagyáruház portékáit elemeztük.

Szemmel láthatóan egyre több magyar áruval találkozhatunk a különféle élelmiszer-áruházak és bevásárlóközpontok polcain, ami örömteli. 2008-ban a tervezett élelmiszer-etikai kódex a hazai termékek nyolcvanszázalékos dominanciáját írta volna elő, ám a Gazdasági Versenyhivatal ezt szabálytalannak találta, s az elképzelést a parlament is elvetette. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és az áruházak képviselői azonban egyaránt úgy vélik, a válság dacára egyre több a tudatos, kifejezetten a jó minőségű s lehetőség szerint magyar termékeket kereső vásárló. (Persze főként anyagi okból számuk még mindig jóval alacsonyabb az elvárhatónál.) Őket célozták meg a gyártók és az üzletek azzal, hogy az utóbbi időkben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a védjegyekre és arra, hogy minél több árun szerepeljen: magyar termék. Nem jótékonyságról, színtiszta üzletpolitikáról van szó, szerencse, hogy a multik, a hazai termelők és a vásárlók érdeke legalább ezen a ponton találkozik. Még ha a nagyáruházak hozzáállása más esetben gyakran megütközést vált is ki.
A Magyarországon jól ismert áruházláncok egyikének üzletében azt vizsgáltuk, vajon valóban azt kapjuk-e, ami a csomagoláson szerepel.

Kiváló Magyar Élelmiszer
Többek között étolaj, virsli, balatonboglári gyorsfagyasztott halászlé csomagolásán találjuk a feliratot: Kiváló Magyar Élelmiszer. A minősítést – mondja Kathi Attila, a fogyasztóvédelmi hatóság szóvivője – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hozta létre 1998-ban, az Agrármarketing-centrum működteti. Az e jól ismert logóval ellátott termékeknek legalább egy olyan pontosan azonosítható és értelmezhető tulajdonsággal kell rendelkezniük, amely az azonos vagy hasonló termékek kínálatában a megszokottnál lényegesen kedvezőbb. Vagyis elvárás, hogy készítésükkor a felhasznált alapanyagok, összetevők és a gyártási folyamat, illetve maga a végtermék ne egyszerűen elérje a hatályos élelmiszer-szabályozás kritériumait, hanem egy vagy több jellemzőben meg is haladja azokat – hangzik a definíció. A védjegyet jelenleg körülbelül kilencven gyártó több mint négyszáz terméke viseli, ezek között található hús- és különféle fagyasztott áru, édesség, konzervek, tészták, ecetek, üdítők és még szeszes italok is.
Mustránk során a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet viselő élelmiszerek sorában megmosolyogtató elnevezéssel is találkoztunk: egy hernádi húsipari cég BoCsi nevű húsárujával. A mozaikszó a „boldog csirke” kifejezésből ered, a jószágok ugyanis állítólag az átlagosnál természetesebb környezetben nevelkedhetnek, még piros labdát is kapnak, mielőtt papírtálcára kerülnek. S ami a minőség szempontjából talán még fontosabb: a húsiparban megszokott 35–40 nap helyett 45–49 nap alatt „hizlalják” fel a csirkéket, s akkor is csupán a mesterszakácsok körében elvárt körülbelül 1,8 kilogrammra.

Magyar Termék
A kéz formát alkotó emblémára az egyik ismert hazai mustár- és majonézgyártó cég dobozain leszünk figyelmesek, majd ugyanezt a jelet találjuk két liszt zacskóján, müzli és keksz csomagolásán. Kathi Attila elmondása szerint a védjegy tizenhárom cég összefogásával jött létre, a termékeknek nagyon szigorú szakmai ellenőrző folyamaton kell átesniük, s azt egy minőségügyi szakértői bizottság többlépcsős bírálatát követően lehet elnyerni. A Magyar Termék védjegyre azok a gyártók pályázhatnak, amelyek termékei végleges alakjukat Magyarországon nyerték el, és a hazai forgalomba hozatalt megelőzően más országban nem árusították. A megbízhatóság és jó minőség alapelvárás, üzletláncok úgynevezett saját márkás termékeire és a legalacsonyabb árú termékekre nem is adják ki a védjegyet.

Minőségi Magyar Sertéshús
Az előbbi termékcsoporttól eltérően a Minőségi Magyar Sertéshús védjegyet az üzletláncok saját márkás termékei is megkaphatják, a szemügyre vett nagyáruházban is ilyen sertéskaraj kerül a kezünkbe. Mint olvassuk, a védjegy „garantálja, hogy kizárólag ellenőrzött hazai forrásból származó, jó minőségű sertéshús-alapanyagok kerüljenek az asztalra”. Az alapítók célja az volt – így a fogyasztóvédelem szóvivője –, hogy garantálják a sertéstőkehúsok, bőrös félsertések, parasztsonkák, szalonnák, füstölt tarják és más darabolt húskészítmények magyar eredetét, s ezzel segítsék az ilyen élelmiszereket előállító vállalkozások piachoz jutását. A védjegy tulajdonosa az Agrármarketing-centrum. Ahhoz, hogy a minősítéshez egy cég hozzájuthasson, egyebek között garantálnia kell, hogy a levágott sertéseyk szülei legalább felerészben hazai tenyésztésből származnak, az állatokat Magyarországon ölték le és dolgozták fel. A disznók életükben kizárólag génmanipulációtól mentes s legalább harminc százalékban magyar takarmányt ehettek, amelyekhez meleg vérű állatokból készült állati fehérjét nem használtak fel, nyolcvan kilogrammos élősúly felett antibiotikummal nem kezelték őket. Az előírások betartását állítólag rendszerszerűen nyomon követik.

A Baromfitermék-tanács logója
A védjegyet azok a magyar termelők használhatják, akiknek Magyarországon nevelt és feldolgozott, vagyis idehaza vágott, darabolt, csomagolt baromfiból készült termékei megfelelnek a hatályos magyar és uniós jogszabályokon túl azoknak a minőségbiztosítási szabályoknak is, amelyeket a védjegy szabályzata előír. Ilyen például a gyakran túlzottnak tűnő szigora miatt vendéglátós körökben már-már szitokszónak számító élelmiszer-biztonsági rendszer, a HACCP működtetése.

Magyar Termék Nagydíj
A Magyar Termék Nagydíj civil kezdeményezésű pályázati rendszer, célja az Európai Unió előírásainak megfelelő minőségi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi elvárásoknak való megfelelés elterjesztése – fogalmaz a szóvivő. Az elmúlt tizenegy év alatt 171 pályázat több mint kétezer terméke érdemelte ki a Magyar Termék Nagydíj címet. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a magyar vállalkozások mellett a díjazottak között vegyes tulajdonú társaságok is találhatók.

Biotermékek
Divat a bio – a vizsgált áruházban is találunk megannyi annak nevezett élelmiszert gyümölcstől fokhagymán át tejig. A termékek nagy része ráadásul külföldi eredetű, a spanyol fokhagymán például német nyelvű szöveget olvashatunk: aus biologischer landwirtschaft, gentechnikfrei erzeugt (biológiai gazdálkodásból, géntechnikától mentesen előállítva). A biorészlegen, a kefirek között szinte azonos áron kínálják egy német és egy magyar cég készítményét, a valódi biotechnológiát igazoló védjegy azonban csak utóbbin szerepel. Kathi Attilától meg is kérdezzük, mennyire hihetjük el a bióról, hogy valóban bio, vagyis hogy a termék alapanyagai sem műtrágyával, sem más szintetikus anyaggal nem érintkeztek. Mint megtudjuk, ahhoz, hogy egy áru idehaza biotermékként kerülhessen forgalomba, valamelyik magyar ellenőrző szervtől biominősítést kell kapnia. Magyarországon jelenleg két ellenőrző szerv működik, a HU-ÖKO-01 számú Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a HU-ÖKO-02 számú Hungária Öko Garancia Kft. Importtermékek esetében azonban elegendő az adott ország biominősítését feltüntetni. Kérdés – tehetjük hozzá –, melyiknek hiszünk jobban: a hazainak vagy az ismeretlen külföldinek?

Ismeretlen jelölések, bizonytalan ellenőrzés
A védjegyek, különféle minőségmegjelölések fontosságára azok a cégek is felfigyeltek, amelyek termékeinek semmi ilyet nem ítéltek oda. Így aztán gyakran kreálnak maguknak valamilyen címet, mint például az a húsgyár, amelynek áruján a fogyasztóvédelem számára ismeretlen Egészséges Magyar Termék logó szerepel. Tegyük hozzá, a termék ettől még lehet jó minőségű, az eljárás azonban megtévesztő. A nagyáruházak szinte mindegyike alkalmaz saját védjegyeket, sőt olykor minőséggaranciát is vállal, de Kathi Attila szóvivő erről is azt mondja: sem szabályozás, sem más részletek nem ismeretesek. S szintén hiába teszünk fel olyan kérdéseket az üzletben, hogy a Consorzio extravergine qualita feliratú olasz olívaolaj esetében mi a garancia arra, hogy az valóban extra szűz, vagy például a Tested premium quality logóval ellátott török pepperónikonzervről ki állapította meg, hogy az csúcsminőségű. Kérdéseinket eljuttattuk a vizsgált multicég illetékes vezetőjéhez is – miután munkatársa közölte, a főnökkel nem lehet telefonon vagy személyesen beszélni, csak e-mail útján érhető el –, de választ két hét múltán sem kaptunk.
Vagyis kénytelenek vagyunk magunk eldönteni, kinek hiszünk, s kinek nem. „Amit megeszel, az te leszel – ha tele leszel!” – szól a KFT zenekar ismert slágerének refrénje, s ezt a dalt alighanem bevásárlás közben is érdemes dúdolgatnunk magunkban.