Somogyvári István a hamarosan meginduló eljárások részleteit illetően elmondta, az érintett állami vezetőknek megbízatásuk kezdetekor és annak végén is vagyonnyilatkozatot kell készíteniük. Az ÁSZ ezeket a dokumentumokat veti majd egybe, s ha arra bukkan, hogy valamely kormánytag vagy államtitkár vagyona a tisztségének ideje alatt gyarapodott, akkor felkéri az adóhatóságot, hogy a szóban forgó személy ellen folytasson le vagyonosodási vizsgálatot. Kérdésünkre az APEH-nél közölték, hogy ha az ÁSZ valakivel szemben vagyonvizsgálatot kér, az adóhatóság rögvest megkezdi az eljárást.
A számvevőszéki ellenőrzést csak egyetlen helyen akadályozhatják meg: a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH). Itt őrzik ugyanis a kormányfők, tárcavezetők és államtitkárok vagyonnyilatkozatait. Somogyvári István rámutatott: a számvevőszék eddig egyetlen állami vezető dokumentumát sem kapta meg a MeH-től. Bár iratot nem, ígéretet korábban kaptak a hivataltól arra vonatkozóan, hogy a vagyonnyilatkozatokat elküldik az ÁSZ-nak. A vizsgálatok megindításával a számvevőszék egyébként teljesíti Bajnai Gordon múlt heti kívánságát.
*
A hamarosan távozó miniszterelnök pénteken levélben kérte a szervezetet, hogy mihelyst teheti, kezdje meg a most távozó kabinet tagjainak vagyonellenőrzését. A kormányfő azt is közölte, hogy ő és a miniszterek állnak az eljárás elé, s készek minden ahhoz szükséges iratot, hozzájárulást megadni. A leköszönő vezetőknek ugyanakkor csak annyi a feladatuk, hogy – a jogszabályokat betartva – a tisztségük megszűnését követő harminc napon belül a valóságnak megfelelően készítsék el vagyonnyilatkozatukat, s ezeket a MeH postázza a számvevőszéknek.
Bajnai nyilatkozatát illetően Somogyvári István úgy fogalmazott: a számvevőszéknek komoly fejtörést okozott a helyzet értelmezése. Mint arról korábban beszámoltunk, 2008 márciusában, a Gyurcsány-kormány idején fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely kimondja, hogy az ÁSZ köteles ellenőrizni a kormánytagok vagyongyarapodását, méghozzá rögvest a poszt megszűnése után. Ám a jogszabály azt írta elő, hogy a számvevőszék az APEH vagyonosodási vizsgálatának megfelelő eljárásokat folytasson le. Az ÁSZ viszont nem adóhatóság, adóhiányt nem állapíthat meg, s döntései ellen nem lehet fellebbezni. Ezek alapján a számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a paragrafust képtelenek végrehajtani. Ezt azonnal jelezték is a parlamentnek, amely még 2008 áprilisában – vagyis egy hónappal a jogszabály megszavazása után – országgyűlési határozatban szólította fel a kormányt, hogy az alkalmazhatatlan szabályt vizsgálja felül, s hozzon helyette másikat. Ám ez két év alatt, sem a Gyurcsány-, sem a Bajnai-érában nem történt meg. Annak ellenére sem, hogy időközben a számvevőszék elkészítette a kérdést megfelelően rendező jogszabálytervezetet. Az elképzelést a parlament alkotmányügyi bizottsága februárban meg is tárgyalta, s indítványt nyújtott be a Tisztelt Házhoz. A javaslatról a képviselők az utolsó parlamenti ülésen szavaztak volna, ám a voksolás valamiért elmaradt.
Az események felelevenítése után Somogyvári István úgy fogalmazott: az ÁSZ értelmezése szerint a döntéshozók azt szerették volna, hogy a számvevőszék ellenőrizze mindazon kormánytagok, államtitkárok vagyongyarapodását, akiknek megbízatása 2008 márciusa után szűnt meg. – Az is egyértelmű, hogy az eljárások lefolytatását nemcsak a jogalkotók, hanem a társadalom is elvárja tőlünk – magyarázta a főtitkárhelyettes. Mivel a jogszabályban foglalt módszer megvalósíthatatlan, a számvevőszéknek meg kellett vizsgálnia, miképpen tehetne mégis eleget a törvényhozók és a közvélemény kívánalmának. A megoldás az lett, hogy a vagyonnyilatkozatokat ellenőrzi majd a szervezet, s az APEH-hoz fordul, ha a Gyurcsány- vagy a Bajnai-kormány tagjainál, államtitkárainál, szakállamtitkárainál, esetleg azok hozzátartozóinál vagyongyarapodást észlel. Az ÁSZ most az várja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal haladéktalanul postázza számára a már elkészült dokumentumokat.
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
