Sódor István fellebbviteli főügyész anélkül, hogy különösebben belement volna a részletekbe, majdnem egy órán át taglalta, hogy miért tarthatatlan a Kulcsár-perben 2008 augusztusában meghozott elsőfokú ítélet. A vád képviselője a Fővárosi Ítélőtáblán kifejtette, álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság (FB) annyira megalapozatlan és hiányos döntést hozott, hogy ezeket a problémákat nem is lehet korrigálni másodfokon, ezért új eljárást kell lefolytatni a K&H brókercégénél történt több tíz milliárdos pénzügyi visszaélések ügyében. Sódor megjegyezte, az elsőfokú ítélet hibái nem azt jelentik, hogy a vádlottak ne követtek volna el bűncselekményt, hanem hogy nem azokat a bűncselekményeket, amelyeket első fokon megállapítottak.
A fellebbviteli főügyész kételyeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy az alapbűncselekményt, vagyis hogy Kulcsár Attila sikkasztást követett el, pontosan határozta-e meg az első fokon eljáró bíróság. – Ha nem, akkor gyakorlatilag az összes vádlott esetében (leszámítva a már első fokon jogerőssé vált ítéleteket) új bizonyítást kell felvenni, hiszen az ő tevékenységüket a volt befektetési tanácsadó magatartásához viszonyítva állapították meg – derült ki Sódor István érveléséből. A főügyész szerint ugyanis a K&H Equities Zrt. ügyfelei nem Kulcsárra bízták rá pénzüket, hanem a brókercégre, márpedig csak az követhet el sikkasztást, akire rábíztak értékeket.
Sódor érvelésében azt állította, a volt bróker nem is férhetett hozzá ügyfelei befektetéseihez, mert nem volt belépési jogosultsága azokhoz az informatikai rendszerekhez, amelyeken keresztül különböző tranzakciókat lehetett kezdeményezni. Később arról beszélt, hogy az FB miért nem tért ki arra a „speciális alárendeltségi viszonyra”, amely Kulcsár és felettese, Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója között kialakult. Ezzel vélhetőleg azokra a vallomásokra is utalt a fellebbviteli főügyész, amelyekben arról esik szó, hogy Kulcsár Rejtő E. engedélyével (amelyet egyébként egy elektronikus üzenet is alátámaszt) és támogatásával sajátos szabályok szerint intézhette ügyfelei pénzügyeit. Sódor István összességében közölte, esetleg csalás történhetett a K&H-nál, mert a történetben nagyon sok a megtévesztésre utaló elem. A főügyész elmondta, ha csalás vádjával indulna újra első fokon a büntetőeljárás, akkor ismételten kérni kellene Kulcsár kiadatását, immár erre hivatkozva az osztrák hatóságoktól (korábban ugyanis sikkasztás gyanújával adták ki az ott tartózkodó exbrókert Magyarországnak).
Sódor a nem jogerős ítélet hiányosságának tartja, hogy több vádlott vonatkozásában az FB nem állapított meg tényállást, elmulasztotta az indoklási kötelezettségét, a bizonyítékok értékelésénél pedig nem tértek ki azokra a részletekre, amelyek alátámaszthatják Kulcsár vallomását. A büntetésekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyonelkobzást csak 2002. április 1-je után elkövetett cselekmények esetében lehet kiterjeszteni olyanokra, akik egyébként nem vádlottjai egy eljárásnak (több terhelt esetében zároltak olyan számlákat és vagyontárgyakat, amelyek nem a vádlottak tulajdonában vannak).
A 2003-ban kipattant brókerbotrány ügyében a Fővárosi Bíróság 2008 nyarán hirdette ki elsőfokú ítéletét. A sikkasztási ügyben nem jogerősen Kulcsárt nyolc év börtönre, 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélték, és előzetes letartóztatásba helyezték. A Fővárosi Ítélőtáblán április 27-én a védőbeszédekkel folytatódik a büntetőper másodfokú tárgyalása.
Cégalapítás. A Kulcsár-ügy egyik elítéltje, Garamszegi Gábor Maradék- és Hulladékhasznosító Zrt. néven alapított ötmillió forintos alaptőkéjű céget. Garamszegit a bróker-botrány kapcsán sikkasztás vádjával másfél éve első fokon három év börtönre és 58 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték. (HVG)
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
