A rendszerváltáskor az egyik óriási hibát azzal követtük el, hogy ész nélkül privatizáltunk, a másikat pedig azzal, hogy a külföldi tőkét úgy engedtük be, hogy a monopolhelyzetben lévő állami vállalatokból magánmonopóliumok jöttek létre – hívta fel a figyelmet Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke a társaság tegnapi sajtótájékoztatóján. Az eseményen a Századvég Elvesztegetett évek címmel készített elemzését ismertették a magyar gazdaság állapotáról.
Az elemzés szerint a magyar modernizáció elhibázott koncepció alapján ment végbe: a piaci liberalizáció túl gyors volt, nem adott lehetőséget a hazai vállalkozások megerősödésének; a privatizáció nem járult hozzá az egészséges piaci szerkezet kialakulásához, konzerválta a monopol-oligopol pozíciókat; és a feltétel nélkül támogatott külföldi tőke pozitív tovagyűrűző hatásai nem érvényesültek. Heim Péter pozitív példaként említette Csehországot, ahol egy jelentős beszállítói kör alakult ki. Óriási probléma, hogy a kis- és közepes vállalkozások nálunk nem tudnak beszállítókká válni, miközben együttesen jóval több adót fizetnek, mint a multik. A támogatások nagy részét a magyar tulajdonú vállalkozások kapják, az adókedvezmények nagy részét a multik.
Mellár Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság az elmúlt nyolc évben jelentős pozícióvesztést ért el, teljesítménye mind az uniós tagállamokhoz, mind a visegrádi országokhoz, de önmagához képest is jelentősen visszaesett.
Heim Péter hozzátette: a magyar gazdaság növekedési potenciálja már 2 százalék alatt van, s technikai alapon ennél nagyobb növekedés is elérhető, de ez nagyobb kockázattal jár, és többek között az inflációt is megemelheti.
2002 után állandósult a laza fiskális politika, ami az egyensúly felborulásához vezetett. Ezt követően a Gyurcsány- és Bajnai-csomag nem tudta enyhíteni a feszültségeket – áll az elemzésben. A jegybank monetáris tanácsának 2004-es felhígítását követően a nemzeti bank nem válaszolt szigorú monetáris politikával a laza fiskális politikára. Hiába volt utána egy szigorodó fiskális politika, a jegybank ezután nem tudott laza politikát képviselni.
Heim Péter szerint jobb lenne összevonni az MNB-t és a PSZÁF-ot. A Századvég igazgatóságának elnöke úgy látja, hogy az említett intézmények, a versenyhivatal és egyéb állami felügyeletek vezetői nem erős személyiségek, és ezzel kárt okoznak. Arra az újságírói kérdésre, hogy leváltaná-e őket, azt felelte, hogy ha meg tudnak változni, akkor nem.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség