Elvesztegetett évek

K. Tóth László
2010. 05. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A rendszerváltáskor az egyik óriási hibát azzal követtük el, hogy ész nélkül privatizáltunk, a másikat pedig azzal, hogy a külföldi tőkét úgy engedtük be, hogy a monopolhelyzetben lévő állami vállalatokból magánmonopóliumok jöttek létre – hívta fel a figyelmet Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke a társaság tegnapi sajtótájékoztatóján. Az eseményen a Századvég Elvesztegetett évek címmel készített elemzését ismertették a magyar gazdaság állapotáról.
Az elemzés szerint a magyar modernizáció elhibázott koncepció alapján ment végbe: a piaci liberalizáció túl gyors volt, nem adott lehetőséget a hazai vállalkozások megerősödésének; a privatizáció nem járult hozzá az egészséges piaci szerkezet kialakulásához, konzerválta a monopol-oligopol pozíciókat; és a feltétel nélkül támogatott külföldi tőke pozitív tovagyűrűző hatásai nem érvényesültek. Heim Péter pozitív példaként említette Csehországot, ahol egy jelentős beszállítói kör alakult ki. Óriási probléma, hogy a kis- és közepes vállalkozások nálunk nem tudnak beszállítókká válni, miközben együttesen jóval több adót fizetnek, mint a multik. A támogatások nagy részét a magyar tulajdonú vállalkozások kapják, az adókedvezmények nagy részét a multik.
Mellár Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság az elmúlt nyolc évben jelentős pozícióvesztést ért el, teljesítménye mind az uniós tagállamokhoz, mind a visegrádi országokhoz, de önmagához képest is jelentősen visszaesett.
Heim Péter hozzátette: a magyar gazdaság növekedési potenciálja már 2 százalék alatt van, s technikai alapon ennél nagyobb növekedés is elérhető, de ez nagyobb kockázattal jár, és többek között az inflációt is megemelheti.
2002 után állandósult a laza fiskális politika, ami az egyensúly felborulásához vezetett. Ezt követően a Gyurcsány- és Bajnai-csomag nem tudta enyhíteni a feszültségeket – áll az elemzésben. A jegybank monetáris tanácsának 2004-es felhígítását követően a nemzeti bank nem válaszolt szigorú monetáris politikával a laza fiskális politikára. Hiába volt utána egy szigorodó fiskális politika, a jegybank ezután nem tudott laza politikát képviselni.
Heim Péter szerint jobb lenne összevonni az MNB-t és a PSZÁF-ot. A Századvég igazgatóságának elnöke úgy látja, hogy az említett intézmények, a versenyhivatal és egyéb állami felügyeletek vezetői nem erős személyiségek, és ezzel kárt okoznak. Arra az újságírói kérdésre, hogy leváltaná-e őket, azt felelte, hogy ha meg tudnak változni, akkor nem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.