Tarthatatlan a görögök helyzete. Költségvetésük egynegyedét kénytelenek adósságszolgálatra fordítani. Ez elviselhetetlen teher. Nincs más megoldás, mint elhagyni az uniót, és újra bevezetni a leértékelt drachmát – fogalmazta meg markáns véleményét az eset után az egyik kereskedő. A helyzet – Brüsszel minden erőfeszítése ellenére – egyre inkább ahhoz hasonlít, mint amikor a beteg túlélése érdekében a sebésznek vágnia kell. Az euróra ballasztként nehezedik a visszafizethetetlen görög adósság. Ne feledjük: a jelenlegi mentőcsomag nem adósságelengedést jelent. A lakossági tiltakozás pedig folytatódik. A folyamatos munkabeszüntetések tönkreteszik a turistaszezont, hiszen ki az, aki úgy indul el nyaralni, hogy nem tudhatja, vajon odaér-e időben, avagy vissza tud-e jutni szabadsága befejeztével? Ez a folyamat önmagában is tovább rontja a helyzetet. Nő a munkanélküliség, csökkennek a bevételek. A folyamat – jó ideje – nem más, mint egy öngerjesztő spirál.
Az utóbbi néhány hét világosan bebizonyította, hogy az öntelt brüsszeli politikusok és magukat bankároknak tartó pénzügyi bürokraták nyilatkozatai és összehangolatlan, kapkodó intézkedései mit sem érnek, hiszen nem tudják visszaszerezni az euróba vetett bizalmat. A minap életbe léptetett német tilalom az árfolyameséssel kapcsolatos tőzsdei spekuláció ellen csak olaj volt a tűzre: egyrészt szakszerűtlen, másrészt egyeztetés nélküli lépés, ami visszaütött. Hans Redeker stratégiai pénzügyi elemző szerint az euró mélyrepüléséért korántsem a spekulánsok a felelősek.
– Politikai okokból vagyunk ebben a helyzetben. Először is hiba volt a görögöket beengedni. Másodszor nem lett volna szabad hosszú évekig takargatni a valóságot – szögezi le Redeker, aki szerint Európát az utóbbi 50-60 évben a német márkából származó üzemanyag fűtötte. A második világháború után a németek egyfajta bűntudatadó formájában finanszírozták az európai növekedést, de mára ebből elegük lett. A növekedés motorját adó német– francia együttműködés akadozik.
– Amikor látom, hogy az európai tehetős polgárok kiveszik az euróbankbetéteiket, és máshová viszik, akkor tudom, hogy gond van – jegyezte meg Redeker. Fennáll a veszély, hogy az eurózóna politikusai mindezt nem érzékelik. A gondok szőnyeg alá söprése a krízis további erősödését eredményezi. Most már nem arról van szó, hogy költségvetési megszorításokkal kezelni lehet a helyzetet. Ezek már senkit sem érdekelnek. Mellékhatásuk pedig a munkanélküliség drámai növekedése és a fogyasztás csökkenése lesz, a szociális feszültségek növekedése pedig robbanáshoz vezethet. A kör kezd bezárulni.
origo.hu
Kezdődik a Kormányinfó – élőben az Origón!
