Libikókán a papíripar

Ellentmondó hírek terjengenek hazánkban a hazai papírgyártás helyzetéről, ám sem a temetésnek, sem a hurráoptimizmusnak nincs itt az ideje. A lábatlani székhelyű piszkei papírgyárról például az utóbbi időkben lesújtó hírek érkeztek, ám az ugyanitt működő Forest-Papír Kft. a válság ellenére növelni tudta bevételét.

K. Tóth László
2010. 05. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bizonytalanság nyomja rá a bélyegét a hazai papírgyártásra. Április végén például arról értesülhettünk, hogy másodszori nekifutásra sem jelentkezett senki a felszámolás alatt lévő, görög tulajdonú, lábatlani piszkei papírgyárért, azaz egyetlen pályázat sem érkezett a cég megvételére az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt. által kiírt nyilvános tenderen. Ugyanakkor a szintén Lábatlanban működő feldolgozó, a száz százalékban magyar tulajdonban lévő, háromszáz embernek munkát adó Forest-Papír Kft. ügyvezető igazgatója, Bodrogai Ferenc – aki 2009-ben Az év üzletembere címet is kiérdemelte – lapunknak arról nyilatkozott, hogy cégük a válság ellenére növelni tudja árbevételét.
Ez a magyar papírpiacra is jellemző: mint Bodrogai mondja, három évvel ezelőtt 83 ezer tonna volt a hazai fogyasztás, most 95 ezer tonnáról beszélhetünk. – Az elmúlt húsz évben a magyar vállalkozások nem voltak, s ma sincsenek egyszerű helyzetben, ám ennek elsősorban hazánkon belüli oka van, tehát nem vezet sehová, ha valaki ezért kizárólag a külföldet hibáztatja – szögezi le a cégvezető. Miközben jó néhány cég bedőlt már Magyarországon a körbetartozások miatt, Bodrogai Ferenc elmondta, hogy a Forest-Papír éppen emiatt jár el körültekintően az áru kihelyezésekor. Csak akkor adnak el valamit, amikor biztos, hogy megkapják érte a pénzt.
– Más esetben olyan biztosítókkal kötünk szerződést, amelyek térítés ellenében bebiztosítják a kinnlevőséget. Vagy akadnak olyan cégek is, amelyektől kisebb méretük miatt biztosítékot kérünk, ami lehet például föld vagy épület – tájékoztatta lapunkat az ügyvezető igazgató. A vállalatcsoportban kilenc kft. végzi a papírfeldolgozást és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Bodrogai Ferenc idejében rájött, hogy olyan rétegigényeket kiszolgáló termékek fejlesztésére és gyártására kell szakosodni, amelyek nem gyárthatók hatékonyan a multinacionális vállalatok által uralt tömegtermelésben. A Forest-Papír Kft. üzleti tevékenységét papírárukra szakosodott kereskedelmi vállalatként kezdte 1994-ben. A gyorsan bővülő forgalom négy év alatt megteremtette a saját gyártás megszervezéséhez és elindításához szükséges piaci alapokat. Ma már 15 országba exportálnak Forest-Papír-márkás termékeket.
Makó Balázs, az 1991-ben alapított P.M.R. Kft. ügyvezető igazgatója, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete papír szakosztályának elnöke viszont azt a problémát veti fel, hogy a receszszió hatására számos iparágban csökkent a termelés. A csomagolóanyagok iránt is kisebb lett az igény, s így a hasznosítható papírhulladék mennyisége is jelentősen, körülbelül 10-15 százalékkal visszaesett. A közelmúltban Magyarországon – hatvanmilliárd forintos beruházással, évi 350 ezer tonnás teljesítménnyel Dunaújvárosban –, Lengyelországban és Németországban is olyan új feldolgozókapacitások jöttek létre, amelyek rengeteg papíralapú csomagolóanyag-hulladékot használnának fel. Jelen pillanatban ezek a cégek is kénytelenek rövidebb-hosszabb időre leállni, mert nincs elegendő alapanyaguk.
– Bő másfél évvel ezelőtt alig volt ára a papírhulladékoknak, alig tudtuk értékesíteni az ipar számára az előkezelt hulladékot. Az előremenekülést választottuk, tárolóterületet bővítettünk, megvárjuk, míg a piacon kedvezőbb lesz a helyzet – vázolta a helyzetet Makó Balázs, hozzátéve, hogy idén bizonyos hulladékok árai valóban jelentősen emelkedtek, azonban kiszámíthatatlan, hogy mikor következik be egy újabb összeroppanás, és nem csökken-e egyik pillanatról a másikra minimálisra a hulladékpapírok iránti kereslet. A P.M.R. Kft. ügyvezetője problémaként említi azt is, hogy a magyarországi hasznosító a hazai hulladékért 40 százalékkal kevesebbet fizet, mint az import-másodnyersanyagért.
– Nem tudok azonosulni a piac egyes résztvevőinek optimizmusával, a recesszió ugyanis még nem ért véget, az idei év várhatóan legalább olyan nehéz lesz, mint az előző. Ráadásul új jelenségként nyugat-európai hulladékkereskedő cégek jelentek meg a magyar piacon, ami erős konkurenciát jelent azoknak a hazai hulladékkezelőknek, akik éppen elég sebből véreznek már így is – mutatott rá az iparág problémáira Makó Balázs.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.