Földet szerezni, de minden áron! – ez most a külföldi és hazai spekulánsok jelszava, akik gőzerővel keresik a megoldást arra, hogy miképp tudnának a szokásosnál gyorsabban hozzájutni a magyar birtokok tulajdonjogához. A sietség oka egyértelműen az, hogy a hamarosan hivatalba lépő új kormány első teendői között szerepel a földtörvény átírása. A tervezett változtatások pedig jelentősen korlátozzák majd a földárak emelkedéséből haszonra számítók lehetőségeit. Ezért, aki teheti, most próbál gyorsan „birtokon belülre” kerülni – jelentette ki lapunknak Roszík Péter, a Győr-Sopron-Moson Megyei Agrárkamara elnöke. A szakember szerint a kapuzárás előtti pánik új módszereket hívott életre. A spekulánsok sok helyütt már a birtokok bérleti jogával is megelégednek, mert arra számítanak, hogy ezzel később a föld végső megszerzéséhez, vagyis a tulajdonjoghoz is közelebb kerülnek.
A jelenleg hatályos földtörvény legalábbis ezt a törekvést segíti, hiszen elsődlegesen azok juthatnak hozzá egy eladó birtokhoz, akik azt bérlik, mert a földek használóiknak elővásárlási jogot biztosít a jogszabály. Ezt a lehetőséget célozták most meg a spekulánsok – állapította meg Roszík Péter. Az egyik módszerük az, amikor a nyilvános földhivatali adatokban keresik meg azokat a nagyméretű és összefüggő területeket, ahol másnak adták ki a föld művelését. E birtokok tulajdonosai ezután egy rendkívül nagyvonalú ajánlatot kapnak, aminek hatására sokan közülük úgy döntenek, hogy inkább kezdeményezik a meglévő szerződés felmondását, és a földre „utazó” pénzembereket jelölik ki bérlőknek. A jogszabályok szerint egyébként a tulajdonosnak közzé kell tennie az önkormányzat hirdetőtábláján azt, hogy bérbe szeretné adni a földjét. A befektetők e hirdetmények alapján is tájékozódhatnak arról, hogy milyen lehetőségeik vannak. Roszík Péter szerint egyre gyakoribb az a módszer, amikor a spekulánsok jó pénzért ráveszik a tulajdonosokat arra, hogy eleve megfizethetetlen összegekért hirdessék meg a birtokaikat. Egyre több a szokásos árakat 50-100 százalékkal meghaladó bérleti díj – szögezi le a megyei kamara elnöke –, amit a „bennszülött” gazdálkodók, akik tényleg agrártevékenységből élnek, szerényebb jövedelmeikből képtelenek kifizetni. Ilyenkor a messziről jött befektető teszi rá a kezét a falu határára. Roszík Péter szerint reményre csak az ad okot, hogy hallani lehet olyan földtulajdonosokról is, akik ellenállnak a csábításnak. Az elnök szerint hosszú távon ők járnak jól, mert a jelenlegi alacsony földárakat is rendezheti az új kormány birtokpolitikája.
Elvonással járó hosszabbítás. Jó hír az agrár-környezetgazdálkodási támogatást igénylőknek, hogy a területazonosítási kérelmek benyújtásának határidejét június 9-ig meghosszabbította az agrártárca, így tovább lehet GPS-sel azonosítani a táblákat – adta hírül közleményében a Magyar Agrárkamara. Ugyanakkor azoktól, akik élnek ezzel a lehetőséggel, munkanaponként egy százalékot von el a majdan megítélendő támogatásból a szakminisztérium.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség