A fizetésünkhöz mérik a hiteleket

Nem különösebben érdekli a pénzintézeteket a hitelek havi törlesztőrészleteinek ma életbe lépő újabb korlátozása. A lapunknak nyilatkozó hitelközvetítő cégek közölték, a bankok többsége nem tájékoztatta őket arról, hogy milyen módosításokat tervez a hitelkérelmek elbírálása során.

Mától jövedelem alapján határozzák meg a bankok a törlesztőrészlet felső határát, azt az összeget, amit az ügyfél még vállalhat anélkül, hogy a megélhetése veszélybe kerülne. Ez azt jelenti, hogy ezentúl a havi fizetés alapján dől el, hogy ki mekkora kölcsönt vehet fel. Bár a pénzintézeteknek eddig is figyelembe kellett volna venniük az ügyfeleik bevételeit, amikor eldöntötték, hogy mennyit hajlandók kölcsönadni, úgy tűnik, csak a törvény szigorával lehet rávenni őket, hogy ne kezeljék nagyvonalúan az adósok törlesztőképességét.
Az új szabályozás szerint a jövedelem nagysága mellett a hitel devizaneme is befolyásolja majd a vállalható törlesztőrészlet nagyságát, vagyis azt, hogy mekkora öszszeget kaphat az ügyfél. Ez az úgynevezett hitelezhetőségi limit, vagyis az az összeg, amit havonta ki tud fizetni egy háztartás anélkül, hogy a kiadás a megélhetést fenyegetné. Ezt az összeget úgy tudjuk kiszámolni, hogy a havi bevételből kivonjuk a kiadásokat. Vagyis abban az esetben, ha a család bevétele egy hónapban 240 ezer forint, és a havi megélhetés (beleértve a számlákat, az élelmiszert, más kölcsönök részleteit) 140 ezer forintba kerül, a hiteltörlesztésre százezer forint marad. Ekkora törlesztőt azonban csak akkor vállalhat az adós, ha forintkölcsönt választ. Mivel a devizahitelek az árfolyam-ingadozások miatt kockázatosabbak, mint a forintalapúak, ezért euróhitel esetén a limit nyolcvan százalékáig, más devizában jegyzett kölcsön esetén pedig a hatvan százalékáig lehet elmenni.
Fitos Szilárd, a C&I hiteltanácsadó ügyvezetője szerint a bankok nem szorulnak rá a túl sok változtatásra, mivel szabad kezet kaptak a jövedelem megállapításánál, vagyis maguk dönthetik el, hogy mit fogadnak el bevételként, és mit nem. A szakember úgy gondolja, hogy a hitelezhetőségi plafon már nem jelent különösebb szigorítást, mivel az utóbbi hónapok módosításai miatt már jelenleg is azok juthatnak kölcsönhöz, akik egyébként is megfelelnének ezeknek a követelményeknek. Fitos szerint a plafon bevezetését nem előzte meg hitelfelvételi hullám.
Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a márciusban bevezetett, nagyobb önerőt megkövetelő szabályozás befolyásolta igazán a piacot, a ma érvénybe lépő hitelplafon már alig lesz hatással a folyamatokra. A bankok többsége nem is tartotta fontosnak, hogy tájékoztassa a partnereit a lehetséges változásokról, vagyis úgy tűnik, nem is lesznek számottevő módosítások. Murányi Ákos szerint az utóbbi hónapok legjelentősebb változása az volt, hogy a lakosság fokozatosan áttért a devizakölcsönökről a mind olcsóbbá váló forinthitelekre.