A Kárpátok őre Budakalászon

Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke, Wittner Mária és Varga István országgyűlési képviselők, valamint Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő avatta fel Budakalászon a nemzeti összetartozás napján A Kárpátok őre című szobrot. A mű annak a Kolozsvárott felállított alkotásnak a másolata, amelyet 1919-ben leromboltak.

Sok százra tehető azoknak az alkotásoknak a száma, amelyeket az első világháború után az új hatalom megsemmisített az anyaországtól elszakított területeken. Közéjük tartozik Kolozsvári Szeszák Ferenc (1881–1919) A Kárpátok őre című, három méter magas faszobra is, amelyet 1915-ben, Ferenc József születésnapján avattak fel a kincses város középpontjában, a Deák Ferenc utcában. Az alkotás azoknak a székely hősöknek állított emléket, akik ezer éven át őrködtek a Kárpátok szorosaiban.
A rendszerváltozás után a kolozsvári lokálpatrióták mindent elkövettek, hogy a kocsányos tölgyből faragott mű másolatát felállíthassák, a román hatóságokkal szemben azonban tehetetlennek bizonyultak. Néhány évvel később viszont a magyar kormány és a Történelmi Igazságtétel Bizottság kezdeményezésére, magánszemélyek támogatásával Horváth-Béres János kaposszerdahelyi fafaragó mégis elkészíthette a másolatot, amelyet Szilvásváradon állítottak fel 2002-ben. A somogyi faragó most felállított budakalászi változatánál stilizált madárszárny alakú tető védi a háromszáz éves, lábon elhalt kocsányos tölgyből faragott művet.
Hogy éppen Kolozsvári Szeszák Ferenc művének másolatát állították fel Budakalászon, annak több szempontból is jelentősége van. Nemcsak a nemzeti összetartozás érzésének a fontosságára utal, de a XX. századi magyar művészet elfeledett értékeire is felhívja a figyelmet, s arra a romboló tevékenységre is, amely korántsem fejeződött be a Trianon, illetve a második világháború utáni években.
A Kárpátok őre helyére egyébként 1973-ban került új szobor, a capitoliumi farkas, amelyet Róma városa 1921-ben ajándékozott Kolozsvárnak, 1994-ben azonban ezt is eltávolították, hogy helyet adjon a Memorandisták emlékművének.
A Kárpátok őre budakalászi avatása alkalmat ad arra, hogy Kolozsvári Szeszák Ferenc életműve előtt tisztelegjünk. A Budapesten Stróbl Alajos növendékeként, majd Párizsban is tanult művész sikeresen szerepelt a korszak kiállításain, szoborpályázatain. Fő műve Arany János egész alakos szobra, amelyet Nagyszalonta számára készített. Maga is részt vett az első világháborúban. A fáma nem szól arról, hogy betegség vagy harctéri sérülés volt-e halálának az oka – az azonban szimbolikus jelentőségű, hogy abban az évben hunyt el, amikor az új hatalom emberei A Kárpátok őrét széthasogatták és tűzre vetették.